Nyelőcsőrák és savas reflux

A nagy C ijesztő javaslat. A savas reflux és a gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) okozta nyelőcsőrák kialakulásának esélye meglehetősen csekély, de kicsi az esélye annak, hogy túléli a vele folytatott harcot. Évente körülbelül 18 000 embernél diagnosztizálnak nyelőcsőrákot, és körülbelül 15 000 ember fog belehalni.

A nyelőcsőrák típusai

A nyelőcsőrák általában kezdetben a nyelőcsövet bélelő szövetben alakul ki. Ennek több oka is lehet, de a hosszú távú savas reflux vagy GER) nagyobb kockázatot jelent a betegség kialakulására. A nyelőcsőráknak két fő típusa van:

• Laphámrák, amely a nyelőcsövet bélelő lapos sejtekben kezdődik

• Adenokarcinóma, amely a nyálkát és egyéb folyadékokat termelő és felszabadító sejtekben kezdődik a gyomor felső részében, ahol a nyelőcsőhöz csatlakozik

Mindkét típusú rák súlyos, és magas a halálozási aránya.

A rák akkor fordul elő, amikor a sérült vagy mutált sejtek szaporodni és terjedni kezdenek. Ahogy a sejtek terjednek, daganatokat képeznek. Ellenőrzés nélkül tovább terjedhetnek a test más részeire. Fontos megjegyezni, hogy a rák bárhol kialakulhat a nyelőcső mentén, de leggyakrabban a nyelőcső alsó részében alakul ki.

Mivel a nyelőcső alsó része több gyomorsavnak van kitéve reflux esetén, érthető, hogy ez a terület nagyobb valószínűséggel súlyosan károsodik. Minél gyakrabban sérül meg, és minél gyakrabban kell helyreállítania magát, annál nagyobb a rákos mutáció kockázata.

Hogyan diagnosztizálják a nyelőcsőrákot

A Barrett-nyelőcsővel diagnosztizált embereken kívül nehéz más magas kockázatú csoportokat azonosítani. A reflux és a GERD növeli a kockázatot, de ennek következtében a nyelőcsőrák kialakulásának esélye még mindig meglehetősen alacsony. A szűréseket nem rutinszerűen végzik.

Ennek oka a nyelőcsőrák diagnosztizálására szolgáló eljárások költségei, valamint az, hogy nem világos, mely csoportok vannak kitéve a magas kockázatnak. A nyelőcsőrák diagnosztizálása érdekében orvosa valószínűleg endoszkópiát vagy báriumröntgenvizsgálatot végez.

Forduljon orvosához, ha bármilyen jele van arra, hogy nyelőcsőrákja van. A rákos daganat elzárhatja vagy bezárhatja a nyelőcső egy részét, ami megnehezíti az evést vagy az ivást. Egyes esetekben, a daganat helyétől függően, a légzési képességét is ronthatja. Nyelőcsővérzést is okozhat.

Egyes esetekben súlyos fogyáshoz vezethet, mivel nehezebbé válik az étel vagy a folyadék lenyelése. Más esetekben erodálhatja a nyelőcsövet, és egy alagutat hoz létre a légcső felé, úgynevezett tracheoesophagealis sipolyt, amely nyeléskor köhögési rohamokat okozhat.

A ráknak négy különböző stádiuma van. Minél magasabb a stádium száma, annál nehezebb lesz a rák kezelése. Ez nem azt jelenti, hogy nem éled túl, ha IV. stádiumú rákosod van, de azt igen, hogy komoly csatában kell állnod.

Az I. szakaszban a rák csak a nyelőcsövet bélelő sejtek felső rétegében található. A II. stádiumban a rák mélyebbre terjedt a nyelőcső nyálkahártyájába, és potenciálisan a közeli nyirokcsomókba is átterjedhetett. A III. stádiumban a rák mélyen átterjedt a nyelőcső falába, valamint a környező szövetekbe, esetleg a test más részeit is beleértve.

A IV. stádiumban a rák átterjedt a test más részeire is, ami sokkal nehezebbé teszi a kezelését.

Minél hamarabb elkapja a rákot, annál nagyobb az esélye a túlélésre. Tehát ne hagyja ki az éves testmozgást, és feltétlenül kérjen orvosi tanácsot savas reflux vagy GERD tüneteivel kapcsolatban, különösen, ha azt észleli, hogy gyakoriságuk vagy súlyosságuk megváltozik.