Fehérje. Sokat eszel belőle, hogy nagy izmokat kapj, igaz? De várj, csak akkor jutsz elegendő fehérjéhez, ha eszel húst? A legtöbb ember azt hiszi, hogy érti a fehérjét, és ez elég egyszerű. Az igazság az, hogy sokkal többet kell tudni erről a makrotápanyagról, mint gondolnád.
A fehérje a fő építőelem, amelyet a szervezet olyan anyagok előállítására használ, mint az izom, a haj és a köröm, valamint segíti a szövetek növekedését és regenerálódását. Arról nem is beszélve, hogy a szervezet szinte minden fő funkciójához elengedhetetlen. Enélkül a testek teljesen összeomlanának.
Kétféle fehérje létezik: teljes és nem teljes. Ahhoz, hogy egy fehérje teljesnek minősüljön, mind a 22 aminosavat tartalmaznia kell, beleértve a 8 esszenciális aminosavat (olyan aminosavakat, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, és amelyeket az étrendből kell bevinnie).
Fontos, hogy teljes értékű fehérjéket együnk; ellenkező esetben ödémát tapasztalhat; anémia; depresszió; gyenge immunitás; izomsorvadás; fénytelen, laza vagy hulló haj; alacsony A-vitamin szint; szürkehályog; és több.
A néhány esszenciális aminosavban kevés fehérjét hiányosnak tekintik. De a jó hír az, hogy ha különféle, nem teljes értékű növényi fehérjetartalmú ételeket együtt fogyasztunk, azok teljes értékű fehérjeként működnek – például barna rizs és csicseriborsó vagy mandulavaj a pirítósra.
Még jobb hír az, hogy ezeket az ételeket nem kell ugyanazon a napon elfogyasztani – a szervezetben van egy aminosavbank, amely néhány nap alatt felhalmozódik, majd egyesíti és összeállítja az egyes aminosavakat, hogy teljes fehérjéket állítson elő.
Megérteni, mire van szüksége az egészséges testnek
Miközben az Egészségügyi Világszervezet kutatta ezt a témát, rájött, hogy kevesebb fehérjére van szüksége, mint azt korábban gondolták. Általában az egészséges szervezetnek legalább három-négy adag növényi fehérjére van szüksége naponta. Ez körülbelül napi 20-60 gramm tartományba esik.
Nem kell túl őrültnek lenni, ha mindent ki akar mérni; az elfogyasztott fehérje típusa és kombinációja sokkal fontosabb, mint a mennyiség.
Nem minden fehérje egyforma! A jó fehérjéket a szervezet könnyebben lebontja és felszívja, míg a rossz fehérjéket, például a feldolgozott, szintetikus vagy főtt állati fehérjéket (amelyekben az aminosavak lebomlanak), nehezebben veszi fel a szervezet.
A jó hír az, hogy ha növényi alapú étrendet eszel, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy fehérjéd a „jó” kategóriába kerül, mint ha állati alapú étrendet eszel.
Növényi fehérjék vizsgálata
A növényi fehérje tele van előnyökkel: az állati fehérjéhez képest viszonylag lúgos képződmény (azaz tápláló hatással van a vérre), alacsony zsírtartalmú, növekedési hormonmentes, könnyen emészthető, és kedvezőbb a környezet számára. És a közkeletű tévhitek ellenére a növényvilág rengeteg fehérjeforrást kínál.
Valójában a teljes növényi alapú fehérjék olyan élelmiszerekben találhatók, mint a quinoa, a kender, a chlorella és a szójabab. Az igazat megvallva, sok növényi alapú fehérje meglehetősen teljes, így mindaddig, amíg sokfélét eszel belőlük, megkapod azt, amire a szervezeted szüksége van.
Íme néhány növényi alapú fehérjeforrás:
-
Bab: friss vagy konzerv biobab, zöld és sárga hasított borsó, fekete bab, csicseriborsó, lencse, tengeri bab, fehér bab
-
Vajak: Mandula, sütőtök, kesudió, napraforgó
-
Zöldek: Chlorella, spirulina, kék-zöld alga, kelkáposzta, mángold
-
Dió: mandula, kesudió, dió, pekándió, brazil dió, makadámia dió
-
Fehérjeporok: Kender, borsó, barna rizs
-
Magok: Tahini, napraforgó, sütőtök, szezám, len, chia, quinoa, amaránt
-
Szója: csíráztatott tofu, tempeh, edamame
-
Csírák: Mung bab, adzuki, borsó, napraforgó, lencse
Néhány különösen fehérjedús növényi élelmiszer közé tartozik a spenót, amely 51 százalékban fehérje; gomba, tömege 35 százalék; bab, amely 26 százalék fehérjét tartalmaz; és zabpehely, ami 16 százalékon áll.