A nyelőcső szűkületei és a savas reflux

A nyelőcső szűkület a nyelőcső szűkülete a hegszövet felhalmozódása miatt. A legtöbb nyelőcsőszűkület jóindulatú (nem rákos), de a szűkület rákossá válhat. Függetlenül attól, hogy a szűkület rákos vagy jóindulatú, komolyan kell venni, mert jelentős egészségügyi problémákhoz vezethet.

A savas reflux miatt lényegesen nagyobb eséllyel alakul ki nyelőcsőszűkület, mint az átlagembereknél. A savas reflux valójában a nyelőcső szűkületének elsődleges oka. A maró gyomorsav szörnyű károkat okozhat a nyelőcsőben és a nyelőcső nyálkahártyájában.

Ha refluxos, különösen GERD-ben szenved, a nyelőcsöve rendszeresen gyomorsavnak van kitéve, így könnyen belátható, hogy miért nagyobb valószínűséggel károsodik. Ahogy a károsodás gyógyul, hegszövetté válik, ami a nyelőcsőnyílás beszűküléséhez vezethet a hegesedés körül. Meglehetősen gyakori, hogy a GERD-betegeknél szűkületek alakulnak ki – a GERD-betegek 23 százalékánál alakulnak ki ezek.

A nyelőcső szűkületeihez általában számos tünet társul. Az első és leggyakoribb a dysphagia. A dysphagiát nyelési nehézség vagy annak érzése jellemzi, hogy az étel nem jut be a gyomrába. Ezt általában nyelési fájdalom, regurgitáció, gyomorégés és nem kívánt fogyás kíséri.

A dysphagia megakadályozhatja, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot vagy folyadékot kapjon a megfelelő táplálkozáshoz, ami kiszáradáshoz és alultápláltsághoz vezethet. Növeli a fulladás kockázatát is. A szilárd vagy sűrű élelmiszerek könnyen megtapadhatnak a nyelőcsőben a szűkület felett.

A nyelőcsövet elzáró táplálék hozzájárulhat a pulmonális aspirációhoz, amely akkor következik be, amikor a gyomorból táplálék vagy folyadék a tüdőbe kerül. Ez aspirációs tüdőgyulladáshoz vezethet.

Mivel a szűkület tünetei általában savas refluxtal és más gyakori egészségügyi problémákkal járnak, a diagnózis általában orvosi vizsgálatot igényel. Az orvosok általában három módon próbálják megerősíteni a nyelőcső szűkületét:

• Bárium nyelési teszt: A teszt során egy sor röntgensugárzáson esik át, miután megivott egy báriumoldatot, amely bevonja a nyelőcsövét. Ez lehetővé teszi orvosa számára, hogy tiszta képet kapjon a területről.

• Felső endoszkópia: Ebben az esetben egy endoszkópot (egy kis csövet kamerával) helyeznek a nyelőcsőbe, hogy megkeressék az esetleges hegesedéseket és szűkületeket. Ez az eljárás lehetővé teszi az orvosok számára, hogy mintát vegyenek a sérült területről, és biopsziát készítsenek a kiváltó ok meghatározására. Az eljárás során a strukturált terület szükség esetén tágítható.

• Nyelőcső pH-ellenőrzése: Ehhez az eljáráshoz egy speciálisan képzett nővér egy pH-mérővel ellátott karcsú csövet vagy szondát helyez az orrába, hogy a nyelőcsőben lógjon; a tubus az orrára és az arcára ragasztva marad a következő 24 órában.

  A pH-teszt eredményei sok fontos információt közölnek orvosával a GERD-ről, beleértve azt is, hogy a visszafolyó anyag savas, epe vagy semleges gyomortartalom-e; amikor előfordul (például evés után vagy amikor lefekszik); és ha a reflux epizódok társulnak a tüneteihez.

  Segít orvosának tudni, hogy mellkasi fájdalma, köhögése, torkaürülése vagy rekedtsége jelentkezik-e a reflux idején. Ezenkívül előfordulhat, hogy orvosának növelnie kell az antacid gyógyszereket.

Amikor az orvos megerősítette a nyelőcső szűkületét, megkezdődik a kezelés. A kezelés módja a szűkület súlyosságától, valamint a kiváltó októl függően változik.

A leggyakoribb kezelés a nyelőcső tágítása. Az eljárás során az orvos egy kis, felfújható ballonnal ellátott endoszkópot helyez a nyelőcsőbe. Amikor a ballon a szűkületnél van, az orvos lassan elkezdi felfújni a ballont, ami kinyújtja és kiszélesíti a sérült területet.

Más technikák egy puha gumi tágítót használnak, amelyet egy vezetőhuzalra helyeznek, amelyet endoszkópiával a nyelőcsőbe helyeztek a gyomorba. Számos növekvő méretű tágítót fognak használni, hogy a nyelőcsövet olyan méretre emeljék, amely kevésbé valószínű, hogy felkapja a táplálékot. Ismételt tágításra lehet szükség, mert a szűkületek lassan ismét beszűkülhetnek.

Ritkán nyelőcsőstentre lehet szükség, ha a szűkület nagyon szoros, hosszú vagy folyamatosan záródik. Ebben az esetben az orvos egy összeesett stentet (gondoljunk egy dróthálós kínai ujjrejtvényre) a nyelőcső szűkült területére, miközben felső endoszkópiát végez. Az orvos behelyezi a stentet, lehetővé téve annak kiterjesztését.

A stenteket általában egy idő után eltávolítják, miután a heges terület a stent átmérője körül begyógyult. Ez a területet kinyújtva tartja, miközben továbbra is átengedi az ételt és a folyadékot. Rendkívül ritkán műtétre lehet szükség a sérült terület eltávolításához.

A legtöbb esetben orvosa étrendi és életmódbeli változtatásokat is javasol. Mivel a reflux a nyelőcső szűkületeinek egyik fő okozója, fontos lesz a reflux tüneteinek megelőzése vagy csökkentése. Ez magában foglalhat néhány vényköteles gyógyszert a reflux vagy a GERD megelőzésére vagy csökkentésére.

Bár a kezelés fontos és hatékony is lehet, nem biztos, hogy tartós. Valójában a nyelőcsőtágulatban szenvedő betegek 30 százalékának legalább kétszer meg kell ismételnie. Ha szűkület alakul ki, valószínűleg élete hátralévő részét gyógyszerekkel tölti, vagy állandó változtatásokat kell végrehajtania életmódjában és étrendjében.

Ha időt szán refluxának korai kezelésére és kezelésére, jelentősen csökkentheti a nyelőcsőszűkület kialakulásának esélyét.