Magyarország rengeteg hazai és nemzetközi szőlőfajtával rendelkezik, és rengeteg szőlőültetvényre alkalmas területtel rendelkezik, sokféle éghajlattal, talajjal és tengerszint feletti magassággal. Magyarország borászati hagyományai a római kor előtti időkre nyúlnak vissza.
Magyarország borfogyasztása jelentősen megnőtt, mióta az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején elnyerte függetlenségét a kommunizmustól, ami elősegítette a borminőség javulását. A szőlőültetvényekbe és pincészetekbe történő nemzetközi befektetések is óriási mértékben hozzájárultak.
magyar borvidékek
Magyarországon évente mintegy 68 millió láda bornak megfelelő mennyiséget állítanak elő, amelynek nagy része fehér. Bár az ország északi fekvésű, klímája viszonylag meleg, mivel az ország tengerparttal nem rendelkezik, és szinte hegyekkel van körülvéve. Magyarországnak 22 hivatalos borvidéke van, de ezek nevének Magyarországon kívül még nincs különösebb jelentősége.
Az egyetlen nemzetközi hírű magyar borvidék a Tokaj-Hegyalja, amely Tokaj városáról kapta a nevét, és világszínvonalú desszertborának, a Tokaji Azsunak köszönheti hírnevét. Az Aszu szó a botrizált szőlőre utal. A bor Furmint és Harslevelu szőlőből származik, mindkettő őshonos fehér fajtából, és néha muskotály szőlőből. Ezen a vidéken készítenek száraz asztali borokat is, mint például a fajta Tokaji Furmint.
A Tokaji Azsu borokat édességük szerint három, négy, öt vagy hat puttonyosnak jelölik, a hat puttonyos bor a legédesebb. (A puttonyok a botritiszes szőlő szüretelésére szolgáló kosarak, valamint az édesség mértékegysége.) Az összes Tokaji Azsu bort 500 ml-es palackokban árulják, és az ára körülbelül 35 és 150 dollár között mozog palackonként, az édesség mértékétől függően.
A híres Tokaj-Hegyalján túl számos más borvidék is található Magyarországon, ahol száraz és félszáraz borok széles választékát állítják elő, fehér- és vörösborokat egyaránt. A borok többsége a szőlőfajtáról kapta a nevét, és meglehetősen olcsó. A kadarka Magyarország legismertebb őshonos vörös szőlő fajtája.
magyar bortermelés
A Tokaji Azsu borok nemcsak édességük, hanem stílusuk szerint is változnak. Egyes borok például frissebb, élénkebb gyümölcsös karakterrel rendelkeznek; egyesek aromái és ízei aszalt gyümölcsökre utalnak; némelyikben az új tölgyfahordók füstös karaktere és tanninja van; és néhány olyan összetett, nem gyümölcsös jegyeket tartalmaz, mint például a tealevél vagy a csokoládé. Ez a stílusválaszték elsősorban a termelők eltérő borkészítési technikáinak köszönhető.
A Tokaji Azsu egy bonyolult előállítási módszerrel rendelkezik, amely bizonyos mennyiségű botritisált szőlő (amelyet egyfajta péppé préselnek), valamint egészséges, nem penészes szőlőt használ; minél több penészes szőlőt használunk, annál édesebb a bor.
Néhány kérdés, amiben a magyar borászok eltérnek – a szokásos szőlőkeverék kérdésein kívül – a következők:
-
Amit a botritisált szőlő felszív, hogy létrehozza azt a folyadékot, amely aztán a végső borrá erjed: részben erjesztett bor vagy egyszerűen lé (mindkét esetben nem penészes szőlőből)
-
Hogy a bort új vagy régi tölgyfahordóban kell-e érlelni
-
Ki kell-e tenni a bort oxigénnek az érlelés során (a hordókban légteret hagyva)
Magyarország immár az Európai Unió tagja, ezért borkategóriái az EU-országokéhoz hasonlítanak. A legmagasabb szintű borok a Minosegi Bor , ezt követi a Tájbor (vidéki bor) és az Asztali Bor (asztali bor).