Mi okozza az akut tüdőembóliát? Hogyan lehet felismerni és diagnosztizálni az akut tüdőembóliát? Válaszoljunk ezekre a kérdésekre a következő cikkben.
Az akut tüdőembólia akut tüdőembólia, amelyet a lábak mélyvénáiból a tüdőbe jutó vérrög okoz. Ez tüdőembóliához vezet , és életveszélyes lehet. Ha azonban a beteget azonnal diagnosztizálják és kezelik, a halálozás kockázata jelentősen csökkenthető.
Az akut tüdőembólia tünetei
Az akut tüdőembólia tünetei az alábbi tényezőktől függően változnak:
- Az érintett tüdő százalékos aránya.
- A vérrög mérete.
- Volt-e a betegnek tüdő- vagy szívbetegsége?
Az akut tüdőembólia tünetei a vérrög méretétől, számától vagy helyétől függően változnak.
Az akut tüdőembólia néhány gyakori tünete azonban a következők:
- Légszomj : Általában hirtelen jelentkezik, és terhelés hatására rosszabbodik.
- Mellkasi fájdalom: Ez a tünet olyan érzést kelthet a személyben, mintha szívrohamot kapna. A mellkasi fájdalom gyakran éles, és a beteg mély lélegzetvétel közben még rosszabbul érzi magát. Ezért a betegek gyakran nem mernek mély levegőt venni. Fájdalom akkor is előfordulhat, amikor a személy köhög vagy lehajol.
- Köhögés: A beteg vért vagy vércsíkokat köhöghet fel .
Ezen kívül számos egyéb tünet is fellép az akut tüdőembólia során, mint például: szédülés, túlzott izzadás, láz, gyors vagy szabálytalan szívverés, ... A betegnek fájdalma vagy duzzanata is jelentkezhet.láb mélyvénás trombózis miatt.
Az akut tüdőembólia okai
Akut tüdőembólia akkor fordul elő, amikor anyagtömeg, általában vérrög, belép az ember tüdőartériájába. Ezek a vérrögök gyakran a lábak mélyvénáiban jelennek meg, más néven mélyvénás trombózis .
Akut tüdőembólia akkor fordul elő, amikor anyagtömeg jut a páciens tüdőartériájába
Bizonyos esetekben nem csak egy, hanem több vérrög is okozhat tüdőembóliát. A tüdőnek azt a részét, amelyet egy vérellátó artéria elzár, tüdőinfarktusnak nevezzük. Innentől a tüdő nehezen tudja elegendő oxigénnel ellátni a test más részeit.
Néha a véredény elzáródását más tényezők is okozhatják, például:
- A törött csontvelőből származó zsír.
- A daganat része.
- Légbuborékok.
Az akut tüdőembólia diagnosztikai módszerei
Az akut tüdőembóliát nehéz lehet diagnosztizálni, különösen szív- vagy tüdőbetegségben szenvedőknél. Ezért a pontos diagnózis felállítása érdekében az orvos gondosan megkérdezi a beteg kórtörténetét, valamint fizikális vizsgálatot végez, és bizonyos diagnózisokat készít az alábbiak szerint:
Vérvétel
Az akut tüdőembólia diagnosztizálásához orvosa D-dimer tesztet rendelhet. Ez a teszt segít a fokozott véralvadás jeleinek felderítésében.
Emellett a vérvizsgálatok a vér oxigén- és szén-dioxid szintjét is mérhetik. Ha a betegnek vérrög van a tüdőartériájában, a vér oxigénszintje csökken.
Ezenkívül ezt a módszert annak meghatározására is használják, hogy a páciensnek van-e örökletes véralvadási zavara.
Mellkas röntgen
Ez egy nem invazív diagnosztikai technika, amely a páciens szívének és tüdejének képét mutatja a röntgenfelvételeken. Bár a röntgenfelvétel nem képes diagnosztizálni az akut tüdőembóliát, segít az orvosoknak megérteni a páciens szív- és tüdőrendszeri állapotát. Innentől kizárhatóak az akut tüdőembóliához hasonló tünetekkel járó betegségek.
A pulmonalis artéria CT-vizsgálata
A CT-vizsgálatot, más néven számítógépes tomográfiát, keresztmetszeti képeket készítenek a páciens testéről. Ez a technika 3D képeket készít a rendellenességek, például az akut tüdőembólia kimutatására. Egyes esetekben a páciensnek kontrasztanyagot kell beadnia a CT-vizsgálat során, hogy a tüdőben lévő artériák tisztábbak és könnyebben észlelhetők legyenek.
Pulmonalis angiográfia
A pulmonalis angiográfia a legpontosabb módszer az akut tüdőembólia diagnosztizálására
A pulmonalis angiogram világos képet mutat a páciens tüdejében lévő artériákban folyó véráramlásról. Ezért ez a legpontosabb módszer az akut tüdőembólia diagnosztizálására. Ennek a technikának a végrehajtásához azonban magasan képzett technikusra van szükség, és ez a technika bizonyos kockázatokat is hordoz magában. Ezért a tüdőangiográfiát csak akkor végezzük, ha más diagnosztikai technikák nem tudnak elegendő információt adni a tüdőembólia pontos diagnosztizálásához, vagy sem.
Az akut tüdőembólia gyakori betegség, de nehéz felismerni, és potenciálisan végzetes lehet. Ezért ha bármilyen szokatlan tünetet észlel, akkor szintén orvoshoz kell fordulnia. A legjobb, ha rendszeres egészségügyi vizsgálatokat végeznek az időben történő diagnózis és kezelés érdekében. Reméljük, hogy a cikkben megosztott információk hasznosak az Ön számára.