Amit a krónikus obstruktív tüdőbetegségről (COPD) tudni kell

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) napjainkban az egyik vezető halálok. Ha többet szeretne megtudni erről a betegségről, olvassa el a következő cikket!

A COPD egy krónikus obstruktív tüdőbetegség, amely visszafordíthatatlan és idővel súlyosbodik. Ha a betegséget nem megfelelően kezelik és megelőzik, rendkívül veszélyes szövődményekhez vezethet, mint például pneumothorax , szívelégtelenség, polycythemia vera, pulmonalis hypertonia, az életminőséget befolyásoló neurológiai szövődmények akár a beteg életét is veszélyeztetik.

A COPD egy krónikus obstruktív tüdőbetegség, amely idővel rosszabbodik

Mi az a krónikus obstruktív tüdőbetegség?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) egy krónikus gyulladásos tüdőbetegség, amelyet a tüdő légáramlásának akadályozása okoz. A tünetek közé tartozik a köhögés, légszomj, zihálás és nyálkakiválasztás. A káros gázoknak vagy részecskéknek való hosszú távú expozíció okozza, általában a cigarettafüstből. A COPD-ben szenvedők fokozottan ki vannak téve a szívbetegség, a tüdőrák és sok más betegség kockázatának. A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) a következőket tartalmazza:

• Emfizéma : Akkor fordul elő, amikor a tüdő légzsákjai megsérülnek.
• Krónikus hörghurut :  Az év legalább 3 egymást követő hónapjában fokozott hörgőnyálka-kiválasztás, köhögés és köptetés jellemzi, amely 2 évig tart.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség gyakori betegség, amely elsősorban a középkorú és idős dohányosokat érinti. Sokan azonban nem tudják, hogy COPD-sek. A légzési problémák idővel rosszabbodnak, és a kezelés segít a súlyos szövődmények kezelésében.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kockázati tényezői

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) valószínűségét növelő tényezők a következők:

• Másodlagos dohányzás: A passzív dohányzás továbbra is a COPD fő kockázati tényezője, különösen a passzív dohányzás krónikus expozíciója. Minél tovább dohányzik és minél többet dohányzik, annál nagyobb a COPD kialakulásának kockázata. A dohányzás egyéb formái, mint a pipa, szivar, e-cigaretta és a passzív dohányzás szintén növelik a kockázatot.
• Asztma : Az asztma vagy bronchiális asztma a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásának kockázati tényezője. Ha egy személy dohányzik és asztmás is, a COPD kialakulásának kockázata megnő.
• Vegyszerek és füstök munkahelyi expozíciója : A munkahelyi füstöknek, vegyi gőzöknek és ipari pornak való hosszú távú expozíció irritációt és tüdőgyulladást okozhat .
• Tüzelőanyag égéséből származó füstnek való kitettség : A rossz szellőzésű otthonokban a főzési és fűtési tüzelőanyagok elégetése során keletkező füst növeli a COPD valószínűségét.
• Genetikai tényezők : Ritka genetikai rendellenesség, az alfa-1-antitripszin-hiány krónikus obstruktív tüdőbetegséghez vezethet.

Az olyan genetikai tényezők, mint az alfa-1-antitripszin hiány, krónikus obstruktív tüdőbetegséghez vezethetnek

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) tünetei

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) tünetei könnyen összetéveszthetők a gyakori légúti betegségekkel. Ezek a tünetek általában enyhék és lassan fejlődnek, így a beteg általában nem törődik vele. A betegségnek azonban gyakran vannak sajátos tünetei, például:

• Tartós vagy heveny köhögés, kezdetben csak reggel, majd egyre többször köhög éjjel-nappal.
• Köhögés köpet eleinte vékony, majd sűrű és nehezen kiköhöghető.
• A légszomj és a légszomj a legismertebb tünetek, de általában 50 és 59 éves kor között jelentkeznek.
• Légzés közben sziszegő hang hallható, különösen lélegezni próbálva.
• A fáradtság és gyengeség olyan, mintha valaki megnyomná a mellkasát.
• Tüdőgyulladás .

Hogyan diagnosztizálható a krónikus obstruktív tüdőbetegség?

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) diagnosztizálásához kezelőorvosa ellenőrzi az Ön jeleit és tüneteit, megismeri a családtörténetét, és megerősíti, hogy volt-e kitéve irritáló hatásoknak. Ezután megkérnek, hogy végezzen néhány tesztet a helyzet megerősítésére:

• Tüdőfunkció mérés: Ezzel a teszttel kezelőorvosa megméri a be- és kilélegezhető levegő mennyiségét, és felméri, hogy a tüdeje elegendő oxigént szállít-e a keringési rendszerébe.

Kezelőorvosa meg fogja mérni a tüdőfunkcióját, hogy megbizonyosodjon arról, hogy tüdeje elegendő oxigént lát-e el a keringési rendszerében

• Mellkasröntgen: A röntgen eredményei megmutathatják, ha tüdőtágulása van. Ezenkívül ez a módszer segíthet kizárni más szív- és tüdőproblémákat is.
• CT-vizsgálat: A tüdő CT-vizsgálata segíthet az emfizéma kimutatásában , és felmérheti, hogy műtétre kerülhet-e. Segít a tüdőrák szűrésében is.
• Artériás vérgáz: Ez a technológia segít mérni a vér oxigén- és szén-dioxid szintjét.
• Néha orvosa más vizsgálatokat is javasol a pontos ok meghatározására. Például genetikai vizsgálat, hogy kiderüljön, van-e alfa-1-antitripszin hiánya.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) nagyrészt megelőzhető betegség. A COPD kockázata jelentősen csökkenthető, ha a beteg kerüli a dohányzást, például a cigarettát és a pipadohányt. Ezért, ha Ön dohányos, abba kell hagynia a dohányzást, hogy megelőzze a tüdő további károsodását, mielőtt azok súlyos tüneteket okoznának.