A mai sörfőzők felismerik, hogy sokat nyerhetünk, ha söreiket olyan hordókban érleljük, amelyekben egykor más erjesztett italok is voltak. Azt is felismerik, hogy a hordós öregedés nem egzakt tudomány; valójában sokkal közelebb áll egy művészeti formához. Sok sörfőző pedig folyamatosan tanul.
A hordóban érlelhető sör nem egyszerűen abból áll, hogy kifőzzük a sört, erjesztjük, néhány hétig vagy hónapig hordóban hagyjuk, majd becsomagoljuk. A sör hordós érlelésekor maroknyi változó lép életbe. Amikor hordót választanak sörükhöz, a sörfőzőknek a következőket kell figyelembe venniük:
-
Milyen hordót használnak (bor, konyak, whisky stb.)?
-
Mi az alap sörstílus (Porter, Stout, Barleywine és így tovább)?
-
A kész sör egyenes (keveretlen) lesz, vagy egy másik sörrel keverve?
Hordótípusok érlelő sörhöz
A sörfőzőknek a következő hordóválasztási lehetőségük van a hordós érleléshez:
-
Bourbon hordók: Jelenleg az amerikai bourbon hordók jelentik a legforróbb jegyet a hordós érleléshez. Ennek egyik oka a könnyű elérhetőségük. Egy másik ok intenzív ízjellemzőik.
A törvény szerint a bourbont két évig kell érlelni új amerikai tölgyfahordókban, és a hordók csak egyszer használhatók fel, ami azt jelenti, hogy a bourbon lepárlóknak évente több ezer, szinte új hordótól kell megszabadulniuk. A bourbon erőteljes ízével átitatott hordóknak új szerepük van a rum, a tequila, a sherry és most a sör érlelésében.
A Bourbon hordók belül elszenesednek, a lepárló előírásai szerint; enyhén vagy erősen elszenesedhetnek. Ez a sör a tölgyfa karakterével együtt áthatja a sört, és a vanília, karamell, karamellás, pirítós és/vagy füst aromák és ízek hihetetlen keverékét hozza létre.
-
Boros és sherrys hordók: A boros és sherrys hordókat (és kisebb mértékben a konyakos hordókat) is nagy sikerrel használják. A Chardonnay boros hordók például, amelyek nincsenek elszenesedve, meleg tölgyfa pirítóssal, kókuszos és vanília aromákkal és ízekkel árasztják a sört.
-
Whisky hordók: A whiskys hordók olyan ízeket adnak a sörnek, mint amilyeneket a bourbon hordókban érlelnek, de a whiskys hordók nem olyan bőségesek.
Régi hordóíz kiválasztása az érlelő sörhöz
A sör megvilágosodásának ebben az új korszakában a sörfőzők, akik a hordóban érlelt sör felé igyekeznek, rájönnek, hogy nagyon sok választási lehetőség létezik, amikor kiválasztják, milyen típusú hordót használnak sörük érleléséhez. Minden hordónak megvan a maga egyénisége és karaktere, és más-más lehetőséget kínál.
A boros és whiskys hordók közötti választás nem mindig egyszerű, de a különböző borfajták (vörös vagy fehér), szeszezett borok (portói és madeira) és desztillált borok (pálinka és konyak) közötti választás még megnehezíti a döntést. A választék a bourbonon túl kiterjed más desztillált szeszes italokra is, mint például a skót, a rum és a tequila.
Általánosságban elmondható, hogy a bourbon és whiskys hordók tökéletesek a sötét és gazdag sörökhöz, mint például az Imperial Stout, mert a sör sötét szemcsés ízei csodálatosan összeolvadnak a fa elszenesedett, füstös karakterével. A boroshordók a finomabb ízesítéshez valók. A halványabb sörstílusok, mint például az India Pale Ale, jobban működhetnek olyan boroshordóknál, amelyek gyümölcsös karaktert kölcsönöznek a sörnek anélkül, hogy füstösséget vagy színt kölcsönöznének.
Amikor sherry- vagy konyakhordókat használnak a sör érlelésére, az általában a sörfőző kénye-kedve szerint történik. Nincsenek szigorú szabályok a sörstílusok és hordótípusok keverésére és párosítására a sörfőzdében.
Sok mi zajlik a kézműves-söriparban manapság, mint arra vonatkozik, hogy az öregedés a sör az , és a fa teljesen kísérleti. Megkérdőjelezhető, hogy egy sörfőző mennyire tudja előre látni a fahordóban hosszú ideig érlelt sör kimenetelét – különösen a kevert főzeteknél. Csak az ismételt kísérletezés ad megjósolható eredményt.