Méhnyakrák terhes nőknél: Amit tudnia kell

A legtöbb más ráktípustól eltérően a méhnyakrák korai felismerése és időben történő beavatkozás esetén teljesen gyógyítható .

Sok országban a méhnyakrákot már azelőtt diagnosztizálják, hogy terhességi tanácsadást nyújtanának. Ezáltal csökken annak a kockázata, hogy a várandós nők ebben az állapotban szenvedjenek, és egyúttal egészségesebb terhességet biztosítanak.

Lényegében a korai stádiumú méhnyakrák nem érinti a magzatot, de még a szülést sem. A kezelés azonban elengedhetetlen. Mivel a fejlődés későbbi szakaszaiban bizonyos negatív hatásokat figyeltek meg az anyára.

Válasz kérdésekre: Mi a méhnyakrák?

A méhnyak a női reproduktív rendszer része, amely összeköti a hüvelyt és a méh testét. A méhnyakrák a méhnyak laphámjának (laphám) vagy mirigyhámjának rosszindulatú daganata.

A betegség akkor kezdődik, amikor a méhnyak sejtjei növekednek, ellenőrizhetetlenül szaporodnak, behatolnak a környező területekre, valamint áttétet képeznek a test más részeire.

Egyes esetekben ezek a rákos sejtek egy éven belül egy bizonyos szakaszban rendkívül gyorsan szaporodhatnak. Eközben a hagyományos jelentések azt mutatják, hogy évekbe telik, amíg a sejtek rákmegelőző állapotból rákos állapotba kerülnek.

A méhnyakrák jelenlegi prevalenciája

A terhesség alatti méhnyakrák kialakulásának aránya alacsony. A statisztikák szerint a méhnyakrákok mindössze 3%-át diagnosztizálják terhesség alatt. Az Egyesült Államokban évente több mint 11 000 anyánál diagnosztizálják a betegséget.

A méhnyakrák szakaszai

A rák stádiumát az alapján diagnosztizálják, hogy a daganatsejtek milyen mértékben szaporodnak és terjednek a méhnyakban. Íme a betegség leggyakoribb szakaszai:

1. 1. szakasz

Ez a legkorábbi stádium, amikor a méhnyakrégióban rák észlelhető. Két alfázisra oszlik az alábbiak szerint:

1A stádium : Ebben a szakaszban a rákos sejtek növekedése nagyon kicsi, és csak mikroszkóp alatt vizsgálható.

1B szakasz : Ebben a szakaszban a rákos sejtek a méhnyak szöveteiben vannak, de nem terjedtek át más belső szervekre.

2. 2. szakasz

Ezen a ponton a rákos sejtek elkezdtek terjedni a méhnyakból a környező egészséges szövetekbe. A 2. fázis szintén két alfázisra oszlik:

2A szakasz: A rák a hüvely tetejére terjedt

2B szakasz: Ezen a ponton a rák a méhnyak körüli szöveteket érinti.

3. 3. szakasz

Ez az az idő, amikor a méhnyakrák a méhnyakból a medence környező struktúráiba nő. A következőkre oszlik:

3A szakasz: A rák átterjedt a hüvely alsó részére

3B stádium: A rák a medencefal körül nőtt, és elzárja a vese elvezetését.

4. 4. szakasz

A 4. szakasz a méhnyakrák progressziójának utolsó szakasza. Ekkor a rák átterjedt a méhen kívüli belső szervekre. Ez a fázis a következőkre oszlik:

4A szakasz: A rák átterjedt a közeli belső szervekre, például a hólyagra és a végbélre

4B szakasz: A rák átterjedt a méhtől távol található szervekre, például a tüdőre.

A méhnyakrák tünetei terhes nőknél

A terhesség alatt méhnyakrákban szenvedő terhes nőknél gyakran a következő tünetek jelentkeznek:

Fájdalom szex után

Fájdalom az alsó hasban és a medencében

Rendellenes hüvelyi folyás

Rendellenes hüvelyi vérzés zuhanyozás, szex közben...

A méhnyakrák okai a terhesség alatt

Egy normális, egészséges emberben a sejtek mindig egyensúlyban vannak a szaporodás és a halálozás tekintetében. Ha azonban az apoptózist leállítják, a sejtek gyorsan szaporodnak, és megzavarják az egyensúlyt. Innentől kóros növekedéseket okoznak, amelyek a méhnyak felhalmozódásához vezetnek, és végül daganatokká fejlődnek. Ezek a daganatok aztán rákká fejlődnek, és méhnyakrákhoz vezetnek.

Számos oka van a méhnyakráknak a terhesség alatt, például:

Szex sok különböző partnerrel

Korai szex

Legyengült immunrendszer

HIV-vel vagy AIDS-szel fertőzött

Olyan magatartást tanúsít, mint az alkoholfogyasztás vagy a drogfogyasztás

Problémái vannak a hosszú távú mentális stressznek

Korábban sokszor volt terhes

STD-k ( szexuális úton terjedő betegségek ), például chlamydia, gonorrhoea és szifilisz

Korai terhesség (általában 17 éves kor előtt)

Füst

Szedjen fogamzásgátló tablettát

Human Papillomavirus (HPV) – Humán papillomavírus

A HPV fertőzésnek 100 típusa létezik, és ezek közül 13-ról ismert, hogy hozzájárul a méhnyakrák kialakulásához.

Hogyan lehet diagnosztizálni a méhnyakrákot a terhesség alatt

1. Kezdeti szűrővizsgálatok

Az életkortól és a klinikai helyzettől függően az orvos a következő vizsgálatok közül 1-et vagy mindkettőt elrendelheti:

 Tesztek Pap-teszt ( Pap-kenet ): Az orvosok egy tükör segítségével megfigyelik a méhnyak belső területét. Ezután az orvos puha kefével vagy fapálcikával veszi a méhnyaksejteket vizsgálat céljából.

HPV (humán papillomavírus) teszt – a humán papillomavírust okozó vírus: Ez fontos teszt a méhnyakrák megelőzésében. Mert a hosszan tartó HPV fertőzés köztudottan méhnyakrákhoz vezethet.

2. Vizsgálatok, amelyek segítenek a diagnózis megerősítésében

A fenti két vizsgálat eredményétől függően az orvos az alábbi tesztek közül egyet vagy mindegyiket elrendeli a diagnózis megerősítésére:

Kolposzkópia: Kolposzkóp használata a méhnyak képének felnagyítására a kóros sejtek keresésére. Ha a kolonoszkópia során abnormális sejteket észlelnek, az orvos biopsziával veszi a kóros helyet, hogy szövetet vegyen vizsgálatra.

Méhnyak biopszia: Speciális prés segítségével kis szövetmintát vegyen patológiai vizsgálathoz. Ez az eljárás általában fájdalommentes, de vérzést okozhat.

Méhnyakcsatorna-küretázs: A nyaki nyílás méretű speciális kis spatulával kaparjon le néhány szövetet a nyakban található csatorna területén, hogy szövetet vegyen kórszövettani vizsgálatra.

3. Nyaki szövet biopszia

Azokban az esetekben, amikor az orvosok méhnyakrákot találnak, további diagnosztikai formákat végeznek a méhnyakrák stádiumának és mértékének meghatározására. A gyakori diagnózisok a következők:

Képalkotó vizsgálatok – röntgensugarak, CT-vizsgálatok, mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és pozitronemissziós tomográfia (PET) vizsgálatok a méhnyakrák terjedésének meghatározására.

Vizuális vizsgálat: Diagnosztikai módszerrel a kolonoszkópia átvizsgálja a hólyag és a végbél belsejében lévő területeket, hogy ellenőrizze a méhnyakrák mértékét és hatását.

A diagnózis utáni kezelés a rák súlyosságától és terjedésétől függ. Enyhe állapotok esetén folytatni kell a rendszeres nyomon követést és az ismételt Pap-teszteket. A súlyosabb állapotokkal ellentétben olyan kezelések alkalmazhatók, mint a krioterápia, az elektrokauterizálás, a lézeres vagy a kúpos cervicectomia .

A kezelést követően a betegeket hat-tizenkét hónapon belül ismételt Pap-teszttel vagy HPV DNS-teszttel kell követni.

A kemoterápia hatással lesz a magzatra vagy sem?

A terhesség első trimeszterében végzett kemoterápia káros a magzatra, mert ilyenkor fokozatosan kialakulnak és fejlődnek a baba szervei. A kemoterápia nem érinti a babát a második trimeszterben, mert a méhlepény gátként védi a babát a kemoterápia mellékhatásaitól, és megakadályozza bizonyos gyógyszerek bejutását a baba véráramába.

A terhesség későbbi szakaszaiban a kemoterápia közvetve károsíthatja a születendő babát, mivel mellékhatásokat okoz az anyában.

A kemoterápiás kezeléssel kapcsolatos kockázati tényezők a következők:

Egy magzat elvesztése

Születési rendellenességek

Alacsony vérsejtszám a születés alatt

A méhnyak fertőzésének fokozott kockázata

Kezelési lehetőségek méhnyakrákban szenvedő terhes nők számára

A kemoterápia alternatív kezelési lehetőségei a következők:

Kemoterápia sugárterápiával kombinálva

Bizonyos gyógynövények és vitaminok használata

Változtass az étrendeden

Akupunktúra és masszázs…

Mielőtt bármilyen alternatív kezelést választana, konzultáljon orvosával vagy az illetékes egészségügyi szakemberrel. Mert az Ön egészségi állapotától függően előfordulhat, hogy egyes módszerek nem megfelelőek.

A méhnyakrák kezelése a terhesség különböző szakaszai alapján

A méhnyakrák kezelése a daganat helyén, a rák stádiumán, az Ön általános egészségi állapotán és a jelenlegi terhesség stádiumán alapul. Íme a méhnyakrákban szenvedő nők terhességének különböző szakaszaira vonatkozó kezelési rendek:

1. A terhesség korai szakaszai

A rutin Pap-kenet vizsgálatokat a terhesség korai szakaszában végzik. Az ebben a szakaszban elvégezhető műtét magában foglalja a daganat és a méhnyak körüli egészséges szövet eltávolítását. Ez a fajta műtét nem invazív, és kevés kockázatot jelent az anyára és a babára nézve.

Ha méhnyakrákja korai stádiumban van, orvosa elhalaszthatja a kezelést a szülés után, ha nem fenyegeti a terhességet.

2. Második és harmadik trimeszter

Orvosa kombinálhatja a kemoterápiát sugárterápiával, hogy biztosítsa az ebben a szakaszban szükséges kezelést. Ezek a kezelések általában biztonságosak, és nem károsítják a születendő babát a második és harmadik trimeszterben.

3. A terhes nőknél kis daganatokat találnak

Kisebb daganatok esetén két kezelési lehetőség áll az Ön rendelkezésére: a méhnyak kúpja vagy a méhnyak egy részének műtéti eltávolítása. Mivel a méhnyak eltávolítása potenciális kockázatot jelent a magzatra nézve, és magzati veszteséget okozhat a műtét során, terhesség alatt kerülni kell.

A fenti ok miatt a csúcsvágás a leggyakrabban használt módszer. Ezzel a módszerrel a szövet egy részét eltávolítják a méhnyakból vizsgálat és diagnózis céljából.

4. Terhes nők nagy daganatokkal

Orvosa kemoterápiát fog javasolni a nagy daganatok kezelésére. Azt tanácsolják Önnek, hogy válasszon korai szülést, vagy várja meg a második vagy harmadik trimesztert a kezelés megkezdésével.

Intézkedések a méhnyakrák megelőzésére

A méhnyakrák megelőzésének különböző módjai vannak, a leggyakoribbak:

Szex közben használjon óvszert

Kerülje a korai szexuális életet, vagy ne szexeljen sok különböző partnerrel

Hagyja abba a dohányzást vagy bizonyos kábítószerekkel való visszaélést

Kerülje a bőrrel való érintkezést olyan személlyel, akiről ismert, hogy fertőzött a vírussal

Rutin HPV oltás 9-12 éves kortól

A méhnyakrák korai jeleinek vagy tüneteinek kimutatása érdekében minden nőnek rendszeresen Pap-tesztet (Pap-kenetet) vagy HPV DNS-tesztet kell végeznie. A védőoltás még azoknak is ajánlott, akik sokféle partnerrel szexelnek, hogy megelőzzék a rákmegelőző stádiumok kialakulását.

Kövesse az egészséges életmódot, ne dohányozzon, és korlátozza a szexet 21 éves kor előtt. Ez segíthet minimalizálni a nyaki diszplázia kockázatát . A rutin oltás is egy módja annak, hogy elkerüljük ezt az állapotot, és egyben megelőzzük a HPV fertőzést.

A kezelés során megkérheti orvosát, hogy nyújtson palliatív ellátást, amelyről ismert, hogy fájdalomcsillapító hatású, és korlátozza a betegség egyéb potenciálisan súlyos tüneteit.

Javasoljuk, hogy a méhnyakrák szűrővizsgálatokon való részvétel ügyében szakemberhez forduljon. Sajnálatos megbetegedés esetén érdemes megbeszélni kezelőorvosával, hogy a legjobb megoldást találja ki saját és születendő babája biztonsága érdekében!

Érdekelheti a téma:

Szülés utáni méh atónia: Veszélyes állapot az anyák számára a szülés után

Mi a császármetszés menete?

Fejfájás császármetszés után: Okok és megoldások