A koponya mágneses rezonancia képalkotása vagy a koponya MRI az egyik gyakran javasolt diagnosztikai módszer. Tehát mi az MRI és hogyan kell olvasni? Ebből a cikkből megtudjuk!
A koponya MRI-t nem invazív képalkotó módszernek tekintik, amely hatékony az agysérülések kimutatásában. Tehát mikor kell az orvosnak koponya MRI-t kérnie a betegtől, és mit jelent ez a diagnózis szempontjából? Ez a cikk segít jobban megérteni ezt a képalkotó módszert!
Mi az a mágneses rezonancia képalkotás (MRI)?
Az agyi mágneses rezonancia képalkotás (vagy koponya MRI) egy modern képalkotó technika. Ebben mágneses mezőket és rádióhullámokat használnak az agy és az agytörzs részletes képeinek létrehozására. Összehasonlítva más képalkotó diagnosztikai módszerekkel, mint a számítógépes tomográfia (CLVT), röntgen, digitális törlési szkennelés (DSA), ... ez a módszer azzal az előnnyel jár, hogy nem használ sugárzást, nem használ sugárzást. Ezért a koponya MRI-t széles körben alkalmazzák az agy és az idegrendszer betegségeinek diagnosztizálásában.
Ezzel a képalkotó technikával a páciensnek nem kell kontrasztanyagot beadnia ahhoz, hogy tiszta képet kapjon a koponyáról. Ugyanakkor lehetséges a 3 dimenziós pozicionálás, amit sok jelenlegi módszer nem tud. Innentől felmérhetők az agy kóros problémái, különösen az agydaganatok .
Milyen esetekben van szükség koponya MRI-re?
A szakorvosoknak gyakran el kell rendelniük az agy mágneses rezonancia képalkotását az alábbi esetekben:
- Traumás agysérülés esés, baleset vagy bármilyen más fejütődés következtében.
- Gyanított daganat az agyban vagy neuroma.
- Stroke, agyi infarktus, agyvérzés, agyhártyagyulladás , ...
- Agyi érrendszeri rendellenességek, ideg-érrendszeri konfliktusok és egyéb agyi érrendszeri rendellenességek.
- Születési rendellenességek, például rendellenességek, agysorvadás, ...
- Sclerosis multiplex, fehérállomány-degeneráció,...
- A posztoperatív követés is a koponya MRI-t igénylő esetek közé tartozik. Ez a képi eredmény segít az orvosnak felmérni a beteg gyógyulási képességét, valamint korai felismerni a szövődményeket (ha vannak).
Ezenkívül, ha az alábbi tünetek közül néhányat észlel, konzultáljon orvosával, hogy végezzen agyi MRI-vizsgálatot:
- A szédülés továbbra is fennáll és nem javul.
- Hosszan tartó fejfájás különféle fájdalmakkal, az enyhétől a súlyosig, mint például: migrén vagy egész fej, epizódszerű fájdalom vagy tompaság, ...
- Memóriazavar , rossz gondolkodás és csökkent koncentrációs képesség, feledékenység,...
- Gyakori álmatlanság, alvászavarok és rossz alvás, ...
- Hemiplegia, mozgászavarok vagy érzelmi zavarok, nincs erő, nehéz megragadni a tárgyakat, ...
- Láthatóan csökkent látás vagy fájdalom az egyik szemben.
- Torz száj, nyelési nehézség vagy arctorzulás.
- Székrekedés .
- Nyakfájás.
- Hányás vagy görcsök, görcsrohamok.
Az agy MRI segít diagnosztizálni az agy, az agyhártya és az erek elváltozásait
Hogyan működik az agy MRI-vizsgálata?
A mágneses rezonancia képalkotó gép egy nagy mágnesből álló rendszer, amelynek közepén alagútszerű üreg található. A technika végrehajtásához a pácienst egy asztallapra kell helyezni, és be kell vinni ebbe az alagútba.
Az alagútban rádióhullámok érik a testben lévő protonok mágneses helyeit, és jelet küldenek a számítógépnek. Miután a számítógép elvégezte az előre beállított számításokat, fekete-fehér képeket és keresztmetszeteket készít a koponyáról. A diagnosztizálandó terület képei 3D-s formátumba is konvertálhatók, hogy könnyebben láthatóak legyenek az agyi rendellenességek.
A nagy élességű szürkeárnyalatos indikátorok képi eredményeivel a non-invazív koponya-MRI lehetővé teszi a páciens koponyájában előforduló kóros problémák értékelését is. Ezen túlmenően, az agyi MRI segít az agy funkcionális területeinek, például motoros területek, szenzoros területek, daganatok értékelésében is, ezért az orvosi közösség nagyra értékeli.
Az MRI egy fejlett és nem invazív diagnosztikai technika
Mit mutatnak az agyi mágneses rezonancia képalkotás eredményei?
A koponya MRI technikájának kijelölésekor az orvos a következő eredményeket kaphatja:
- Különféle agyszerkezeti rendellenességeket és agyi patológiákat képes kimutatni, mint például vérzés, gyulladás, fertőzés, ödéma, ciszta, daganat stb.
- Képzelje el az agyi ereket és észlelje az agyi érrendszeri betegségeket kontrasztinjekció nélkül. Számos cerebrovaszkuláris betegség: aneurizma, arteriovenosus fistula, cavernous carotis artéria vagy vénás malformáció,...
- Az agytörzs és az agyalapi mirigy patológiájának diagnosztizálása rendkívül hatékony az agyi parenchymalis összetevők tiszta képének köszönhetően, amelyeket más diagnosztikai módszerekkel nehéz megfigyelni.
- Az agyhártya vérzésének értékelése, traumás agysérülés.
- Közreműködjön az agyvel és idegekkel kapcsolatos problémák felmérésében, mint például: izomgyengeség vagy -bénulás, krónikus neurológiai betegség, tartós fejfájás , ...
- Tiszta és részletes képeket biztosít az agydaganatokról.
- A stroke felismerése korai szakaszban.
- A koponya MRI segít a csonttal borított szövet értékelésében is, amit más diagnosztikai technikákkal nehéz felmérni.
Bár számos előnnyel jár a traumás agysérülés és a kapcsolódó problémák diagnosztizálása, a koponya MRI-nek vannak hátrányai is, amelyekkel tisztában kell lennie:
- Az agyi mágneses rezonancia képalkotó készülék csak külön helyiségben van rögzítve, így vészhelyzetben nem mozgatható.
- Ellenjavallt pacemakerrel rendelkező betegeknél.
- A költségek meglehetősen magasak más képalkotó módszerekhez képest.
- Azok az emberek, akik félnek a sötéttől vagy szűk helyektől, valószínűleg nem alkalmasak MRI-re. Mert ennek a technikának a végrehajtásához a pácienst egy erre a célra kialakított, zárt alagútba kell helyezni.
A fentiekben találhatók azok az alapvető információk, amelyeket a koponya MRI-ről tudnia kell. Reméljük, hogy ez az információ hasznos ismeretekkel szolgált az Ön számára!