A Horner-szindróma meglehetősen ritka állapot, és a szemhez kapcsolódó tünetek jellemzik, mint például a pupillák összehúzódása vagy a felső szemhéj lelógása. Bár ez a szindróma nem életveszélyes, a beteg életét is befolyásolja. Tehát mik a Horner-szindróma okai és tünetei? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni a betegséget?
A Horner-szindrómát az arc szimpatikus idegeinek károsodásaként határozzák meg, ritka esetekben veleszületett okok miatt. Ennek a szindrómának a kezelése az októl függ. Ha többet szeretne megtudni a Horner-szindrómáról, kérjük, olvassa el az aFamilyToday Blog következő cikkét.
Mi a Horner-szindróma?
A Horner-szindróma nem betegség, hanem összetett tünetegyüttes, amely számos különböző betegségből eredhet. A betegség tünetei gyakran összefüggenek a szem szimpatikus idegének bénulásával, ami pupilla összehúzódást, szemhéjlelógást vagy csökkent izzadást okoz az érintett területen. Ez az állapot azért fordul elő, mert az idegek vezetése az agyból a szemek és az egyik oldalon az arc felé megszakad.
A Horner-szindrómát Horner-Bernard-szindrómának vagy szimpatikus bénulásnak is nevezik. A Horner-szindróma tüneteit mutató betegekkel számos különböző szakterületen találkozhatunk, mint például légúti onkológia, neurológia, szemészet, kardiológia stb.
A Horner-szindróma bármely életkorban előfordulhat, amelyben az idősek vannak leginkább kitéve bizonyos betegségek, például a stroke, az érrendszeri betegségek, a mediastinalis betegségek vagy a tüdő kockázatának. Emellett a rendszeresen dohányzó és tüdődaganatos személyek is növelik ennek a szindrómának a kockázatát.
Az idősebb felnőtteknél nagyobb a Horner-szindróma kockázata
Mi okozza a Horner-szindrómát?
Az orvosok szerint a Horner-szindróma a szimpatikus idegrendszer bizonyos pályáinak károsodása miatt alakul ki. A szimpatikus idegrendszer fontos szerepet játszik a szívfrekvencia szabályozásában, a pupillák stimulálásában, izzadást okoz, a vérnyomás szabályozásában és más olyan funkciókban, amelyek segítenek a szervezetnek gyorsan reagálni a környezet változásaira. Az érintett Horner-szindrómában a szimpatikus idegpálya 3 típusra oszlik az egyes neurontípusok szerint, nevezetesen:
Szuperlatív neuronok
Az elsőrendű neuronok közé tartoznak az agyalap hipotalamuszának szegmensén lévő neuronok, amelyek áthaladnak az agytörzsön és a gerincvelő felső részéig terjednek. Ezen a területen olyan állapotok, amelyek megzavarhatják ezen neuronok működését és Horner-szindrómát okozhatnak, a következők:
Másodrendű neuronok
A másodrendű neuronok olyan neuronok, amelyek a gerincoszlopban kezdődnek, a mellkas felső részén haladnak keresztül, és a nyak belsejébe haladnak. Ezen a területen az idegkárosodás okai lehetnek:
Harmadlagos neuronok
A harmadlagos neuronok olyan idegsejtek, amelyek a nyak oldalán húzódnak, és az arc bőréhez, az írisz izmaihoz és a szemhéjakhoz vezetnek. A harmadik fokú neuronok károsodását az alábbi problémák okozhatják:
Ezenkívül a Horner-szindróma leggyakoribb okai a gyermekeknél:
Ezenkívül bizonyos esetekben a Horner-szindróma oka ismeretlen, és idiopátiás Horner-szindrómának nevezik.
A Horner-szindróma a szimpatikus idegek rendellenességei miatt fordul elő
A Horner-szindróma tünetei
A szimpatikus ideg agytól az arcig és az arc egyik oldalán a szemek felé vezető útvonalának zavara miatt Horner-szindróma a következő megnyilvánulásokkal:
Gyermekeknél a Horner-szindróma további jelei és tünetei vannak, mint például:
A betegség okától függően a betegnek további klinikai tünetei lehetnek, például:
Az egyik szem lelógó felső szemhéja a Horner-szindróma tünete
A Horner-szindróma diagnózisa és kezelése
A következők a Horner-szindróma diagnosztikai intézkedései és kezelései, nevezetesen:
A Horner-szindróma diagnózisa
A Horner-szindróma a kórelőzmény és a klinikai tünetek alapján diagnosztizálható, mint a gyanús esetekben a pupillareflex meghatározása pupillagyógyszerek alkalmazásával, majd mindkét szem reakciójának összehasonlítása.
Ezenkívül a klinikai vizsgálatnak további vizsgálatokat is el kell végeznie a tünetek és okok természetének felmérésére. Ezek a tesztek a következők:
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a szimpatikus idegrendszer elváltozásainak azonosítására
Kezelések
Jelenleg nincs specifikus kezelési rend az elsődleges vagy idiopátiás Horner-szindrómára. Általában a Horner-szindróma magától elmúlik, ha az alapbetegséget hatékonyan kezelik.
A legtöbb esetben, amikor nincsenek akut betegségre utaló jelek, a beteget általában szemész (szemész) látja el. Ezután a páciens neurológiai rendellenességekkel foglalkozó szakorvoshoz (neurológus) vagy neurológiai rendellenességekkel és látást befolyásoló rendellenességekkel foglalkozó specialistához (pszichológus) utalhat. látóideg). A kezelések az októl függenek.
Összefoglalva, a Horner-szindróma nem betegség, hanem egy összetett tünetegyüttes, amely különböző betegségekből ered. Ez a szindróma azért fordul elő, mert az idegimpulzusok átvitele során a szimpatikus idegek rendellenességei vannak, és számos tünetet okoz az arc és a test egyik oldalán. Remélhetőleg a fenti cikk révén az olvasók több hasznos információhoz jutottak a Horner-szindrómáról.
A Marfan-szindróma köztudottan olyan genetikai rendellenesség, amely közvetlenül érinti a kötőszöveteket, ezáltal közvetetten befolyásolja a szervek és a test fejlődését. Számos tanulmány kimutatta, hogy a Marfan-szindróma a legtöbb szervet érinti: a szemet, a szívet, a csontokat és az ereket.
A Horner-szindróma meglehetősen ritka állapot, és a szemhez kapcsolódó tünetek jellemzik, mint például a pupillák összehúzódása vagy a felső szemhéj lelógása. Bár ez a szindróma nem életveszélyes, a beteg életét is befolyásolja. Tehát mik a Horner-szindróma okai és tünetei? Hogyan lehet diagnosztizálni és kezelni a betegséget?
Az Evans-szindróma az autoimmun hemolitikus anémia nagyon ritka formája. Ez a rendellenesség gyermekeket és felnőtteket érinthet különféle tünetekkel. Tudjon meg többet az Evans-szindrómáról az aFamilyToday Blog következő cikkében!
Az újszülötteknél előforduló genetikai rendellenesség Prader Willi szindrómát okoz. Ennek a szindrómának a előfordulása gyermekeknél 1:5000, és férfiaknál és nőknél egyaránt előfordulhat, azonos gyakorisággal és rassztól függetlenül.
Az ananász olyan gyümölcs, amely nagyon gazdag vitamin- és ásványianyag-mennyiséggel látja el a szervezetet. A legtöbb gyerek vagy felnőtt szeretne ananászt enni. De mi a helyzet a cukorbetegekkel? A cukorbetegek ehetnek ananászt, ez nem kérdés.
A rózsaszín szem, más néven kötőhártya-gyulladás (a szem fehér részének gyulladása) egy vírus által okozott gyulladásos betegség. A betegség jóindulatú, 7-10 napon belül gyógyítható, tudományos odafigyeléssel nem befolyásolja a gyermek látását.
A monofóbia egy rögeszmés rendellenesség, az elszigeteltségtől és az elhagyatottságtól való túlzott félelem, miután a múltban egy vagy több veszteség történt.
A vesék az egyik olyan szerv, amely nagyon fontos szerepet játszik a szervezetben. E szerv működésének felméréséhez vér karbamid- és kreatininvizsgálatot kell végeznünk annak megállapítására, hogy a vér karbamid- és kreatininszintje a normál tartományon belül van-e.
A terhesség első 3 hónapjában rendkívül fontos a terhesség megőrzése, mert ebben az időszakban a magzat nem került beültetésre, nagyon könnyen előfordulhat, hogy elvetél, elvetél.
Sok gyermeknél gyakran viszket a végbélnyílás, sokat kapar, ami karcolásokat és fertőzéseket okoz. Tehát mi az oka, és hogyan kell kezelni ezt az állapotot?
A hagyma megfázás és influenza kezelésére szolgál. A nátha és influenza népi gyógymódja kissé furcsán hangzik, de ez egy egyszerű módja az influenza elleni küzdelemnek anélkül, hogy gyógyszert kellene szednie, amit sok országban alkalmaznak.
A kanyaró ritkább felnőtteknél, mint gyermekeknél. Ha azonban szubjektív, könnyen nagyon veszélyes szövődményeket hagyhat maga után.
Az időseknél a csípőtörések közé tartozik a trochanter és a combnyak törése. Ha többet szeretne megtudni ennek a csonttörésnek a veszélyéről, kérjük, olvassa el ennek a cikknek a tartalmát.
A fogszabályzós módszer erőt alkalmaz a készülékrendszerre, hogy a fogakat húzza harmonikus és kiegyensúlyozott helyzetbe az állkapocs ívén. Ezért a fogaknak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy ellenálljanak a fogakra ható erőnek. Tehát kaphatnak fogszabályzót azok a fogak, amelyek elvitték a pépet? Milyen esetekben ne legyen fogszabályzó?
