A Kawasaki-szindróma gyakori betegség az 5 év alatti gyermekeknél, különösen az ázsiai gyermekeknél. Sok szülő kíváncsi, mi az a Kawasaki-szindróma? Valamint mik a manapság általános tünetek és kezelések? Tanuljunk meg erről a témáról az alábbi cikkben található aFamilyToday Blog segítségével!
Tehát mi az a Kawasaki-szindróma? Ez az erek nem specifikus gyulladása. Ez a szindróma általában 5 év alatti gyermekeknél jelentkezik, különösen a Kelet-Ázsiában élő gyermekeknél gyakoribb. A Kawasaki-betegséget gyakran rosszul diagnosztizálják vagy könnyen kihagyják. Ezért a Kawasaki-kórban szenvedő gyermekek egyes eseteit későn diagnosztizálják és későn kezelik, ami számos szervben, köztük a szív- és érrendszerben szövődményeket okoz, veszélyeztetve a gyermekek egészségét.
Mi az a Kawasaki-szindróma?
A Kawasaki-szindróma a kis és közepes erek nem specifikus gyulladása, amely 5 év alatti gyermekeknél gyakori. A Kelet-Ázsiában élő gyerekek aránya általában magasabb, mint a világ más részein. A Kawasaki-szindróma általában magától elmúlik, jellegzetes tünetekkel, beleértve a lázat és más akut gyulladásos megnyilvánulásokat.
Jelenleg nem sok tanulmány bizonyítja a Kawasaki-szindróma okát. Feltételezik, hogy egy ismeretlen betolakodó stimulálja az intravaszkuláris gyulladást. A gyulladásos sejtek ezután behatolnak az érszövetbe, és érkárosodást okoznak.
A Kawasaki-szindróma szív- és érrendszeri szövődményekké fejlődhet, mint például aneurizmák, szívelégtelenség, szívinfarktus vagy aritmiák . A korai diagnózis és az időben történő kezelés elősegíti a betegek optimális kezelési hatékonyságát.
Kawasaki-szindrómára hajlamos alanyok
Míg a tudósok nem tudták pontosan meghatározni a Kawasaki-szindróma pontos eredetét, számos tényezőt dokumentáltak, amelyek növelik a Kawasaki-kór kockázatát, többek között:
- Gyermeke baktérium vagy vírus által okozott fertőzésben szenved.
- A téli és nyári időjárásban nagyobb a megbetegedések száma.
- A 6 hónaposnál idősebb és 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél nagyobb a Kawasaki-kór kockázata.
- A fiúk érzékenyebbek, mint a lányok.
- A családból örökölt genetikai tényezők.
Az 5 év alatti gyermekeknél fennáll a Kawasaki-szindróma kockázata
A Kawasaki-kór okai
A betegség oka még nem bizonyított. A szakértők úgy vélik, hogy a betegség akut fertőzésekből, például bakteriális, vírusos vagy gombás fertőzésekből ered. Genetikai és faji tényezők is közrejátszanak, mivel a Kawasaki-kór gyakoribb az ázsiai gyermekeknél. Másrészt nincs objektív bizonyíték arra, hogy a Kawasaki-szindróma fertőző.
A tünetek megnyilvánulása
Az egyik jellemző kezdet a láz. A láz általában több mint 5 napig tart, nem reagál a szokásos lázcsillapítókra, valamint az antibiotikumokra. Ezenkívül gyermekénél a következő tünetek jelentkezhetnek:
- A kötőhártya-gyulladás általában a fertőzés első hetében jelentkezik, bőrpírt, fájdalmat okozva, és általában nincs váladékozás.
- Az ajkak vörösek, duzzadtak és vérezhetnek.
- A nyelv és a szájnyálkahártya vörös, a nyelv szúrós, ami az epernyelv jellegzetes képét kelti.
- Vörös, polimorf kiütés, amely a test bármely részén vagy az egész testen megjelenhet.
- A lábak és a kezek fájdalmas duzzanata.
- A kézfejek és a lábak lilás vörösek.
- Nyirokcsomó-megnagyobbodás az állkapocs szögében, a nyak területén, általában egyoldali, legalább egy nyirokcsomó átmérője 1,5 cm-nél nagyobb.
- A perifériás végtagokon ödéma, hámlás vagy bőrpír van.
A szülőknek azonban tisztában kell lenniük azzal, hogy a Kawasaki-szindróma tünetei hasonlóak lehetnek a trópusi tífusz lázhoz vagy a fertőzés által okozott akut lázhoz. Másrészről a Kawasaki-betegség kezelés nélkül magától is elkezdődhet és elmúlik, így könnyen félrediagnosztizálható vagy figyelmen kívül hagyható.
Ezért, ha a szülők azt látják, hogy a gyermek 3-4 napig folyamatosan magas lázban szenved, nem reagál megfelelően a lázcsillapító gyógyszerekre, és a következő tünetek közül kettő jelentkezik: kötőhártya-gyulladás, vörös duzzadt ajkak, vörös nyelv és ha vannak tüskék, nyirokcsomók az állkapocs vagy a nyak területén a Kawasaki használata megfontolandó.
Innentől a gyermeket hamarosan gyermekkardiológushoz kell vinni, és időben kezelni kell.
A vörös kiütés a Kawasaki-szindróma egyik tipikus tünete
Gyakori szövődmények
Egyes esetekben a Kawasaki-szindrómát gyakran rosszul diagnosztizálják más gyulladásos állapotokkal, például vírusos vagy bakteriális fertőzésekkel vagy allergiás gyógyszerreakciókkal. Ezenkívül a Kawasaki-kór néhány nap múlva kezelés nélkül magától elmúlik.
Ezért a Kawasaki-szindrómát gyakran figyelmen kívül hagyják, és nehéz korán felismerni a kezelési beavatkozáshoz. Ez számos veszélyes, akár életveszélyes szövődményt okozhat.
Az egyik leggyakoribb szövődmény általában a szív- és érrendszerben jelentkezik, olyan veszélyes szövődményekkel, mint például:
Másrészt a Kawasaki-szindróma más szervrendszereket is érinthet, például a légzőrendszert, a vese-húgyúti rendszert vagy az idegrendszert, bár ritkább.
A Kawasaki-szindróma fertőzésszerű lázzal járhat, ami miatt a betegség észrevétlen marad
Kawasaki-szindróma kezelése
Ha a gyerekeknél Kawasaki-szindrómát diagnosztizálnak, korai kezelést kell kapniuk a kórházban. A leggyakoribb kezelés olyan gyógyszerek alkalmazása, amelyek segítenek megelőzni a koszorúér és más erek károsodását. A gyakori gyógyszerek a következők:
- Az IVIG terápia vagy a nagy dózisú intravénás gamma immunglobulin hatékony kezelés a Kawasaki-kórban szenvedő betegek számára. Az IVIG terápia nemcsak a tüneteket csökkenti, hanem segít megelőzni és minimalizálni a szív koszorúereinek károsodását. A gyógyszert a láz fellépésétől számított 10 napon belül fel kell használni.
- A Kawasaki-szindróma akut fázisában az IVIG-terápiával párhuzamosan nagy dózisú aszpirin adása javasolt, amíg a beteg láza le nem csökken és általános állapota javul.
Ha a gyermekgyógyászati beteget korán, tudományos és kiegyensúlyozott ellátással kombinálva kezelik, a Kawasaki-szindróma jól megváltozik, és remisszióba kerül. A legtöbb beteg jól reagál a kezelésre az első 24 óra után. Egyes gyermekgyógyászati betegeknek azonban egy második IVIG-kezelésre van szükségük más gyógyszerekkel kombinálva a kívánt eredmények eléréséhez.
A kezelés ideje alatt a gyermekeket gyermekorvos szigorú felügyelete alatt kell tartani. Mivel csecsemőkorban az atipikus Kawasaki-szindróma könnyen okoz koszorúér disszekciót.
A gyermekeket szakemberrel kell kezelni és felügyelni
Fent található az aFamilyToday Blog cikke a Kawasaki-szindrómáról . Remélhetőleg a cikk segítségével megtudhatja az alapvető információkat ebben a témában. Ez a szindróma gyakori az 5 év alatti gyermekeknél. A nem specifikus vasculitis spontán megszűnhet, vagy homályos tünetekkel jelentkezhet, ami a szindróma kimaradását vagy félrediagnosztizálását okozhatja. Ez hatással lehet a kisgyermekek egészségére, különösen a szív- és érrendszerre.