Az élet túlzott nyomással és stresszel járó nyüzsgése súlyosan érinti lelkünket. A Vietnami Mentális Egészségügyi Intézet szerint jelenleg lakosságunk mintegy 30%-a szenved mentális zavaroktól. Az olyan gyakori betegségeken kívül, mint az álmatlanság, a depresszió és a szorongásos zavarok, számos olyan mentális betegség van, amelyekről nem tudunk.
Hogyan befolyásolják a furcsa mentális betegségek a páciens életét?
ROBBANÓ FEJ SZINDRÓMA
Az 1876-ban felfedezett robbanófej-szindróma a paraslep-zavarok és a vizuális hallucinációk egyike, különösen gyakori az iskolásoknál. Ha alvás közben hangos csattanást hallasz, hivatalosan is zavarja a robbanó fej szindróma! Ez a jelenség általában 1-2 órával az elalvás után következik be, de nem az álom eredménye. A betegek által hallható zajok nagyon változatosak, beleértve a mennydörgést, tűzijátékot, lövöldözést, robbanásokat, tapsokat, sikolyokat, ajtódörgést... Ilyenkor gyakran megriadnak, nehezen lélegzik., félelem, izzadás, szívdobogás... Bár ártalmatlan, ez a szindróma bizonytalanságot okozhat és ronthatja a beteg mentális életminőségét.
A robbanó fej szindróma rontja a beteg lelki életének minőségét
FAKTÍZ ZAVAR
Mivel báró von Munchausen (egy német tiszt a 18. században) fedezte fel, a pszeudo-pszichotikus pszichózist Munchausen-szindrómának is nevezik. Ez a mentális betegség ritka formája, amelyben a beteg a betegség megszállottja. Vagyis hiába egészségesek, mindig azt hiszik, hogy betegek, akár önkárosítást is okoznak, tüneteket hazudnak, hogy bebizonyítsák az orvosnak, hogy betegek.
Ennek a szindrómának az oka lehet bántalmazás, elhanyagolás, súlyos gyermekkori betegség vagy trauma a múltban. Ezért hamisítanak betegséget, hogy magukra vonják a körülöttük lévők figyelmét, együttérzését és törődését.
- A statisztikák szerint a világ lakosságának csak körülbelül 1%-a szenved ettől a mentális zavartól.
- Középkorúakban gyakori, pszichológiai kezeléssel gyógyítható.
- A legtöbb ilyen szindrómában szenvedő beteg fizikai tüneteket tapasztal, mint például láz, emésztési zavarok, gyomor-, mellkasi fájdalom stb.
IDEGEN KÉZ SZINDRÓMA (IDEGEN KÉZ SZINDRÓMA)
Az ismeretlen kéz szindrómát Dr. Strangelove-szindrómaként is ismerik (aki felfedezte ezt a szindrómát). Ez egy neurológiai diszfunkció, amelyben a beteg teljesen elveszíti az uralmat egy bizonyos kéz/végtag felett. Bár egyet gondolnak, a kar/végtag mást cselekszik, teljesen függetlenül a "szenvedő mester" gondolataitól. Az a kéz még megpróbálta ütni, karmolni és megfojtani őket.
Ez a szindróma gyakrabban fordul elő a bal karban és lábban, olyan embereknél, akik epilepszián, mentális zavarokon, agyműtéteken, fertőzéseken, szélütéseken, aneurizmákon, migrénen, daganateltávolításon, Alzheimer-kóron, Corticobasal degeneráción és Creutzfeldt-Jakob-kóron estek át.
EKBOM-SZINDRÓMA
Ez egy pszichológiai rendellenesség, amely azt az illúziót kelti az emberekben, hogy rovarok vagy paraziták élnek a bőrük alatt. A legtöbb ilyen szindrómában szenvedő ember úgy érzi, hogy hangyák, csótányok, férgek, rovarok stb. mozognak a bőrük alatt. Ez skizofrénia, traumás agysérülés vagy alkoholista hirtelen megvonása miatt következik be.
DISSZOCIATÍV IDENTITÁS ZAVAR
Biztosan ismerted többé-kevésbé a „többszemélyiség” kifejezést olyan híres filmekből, mint például: Kill Me Heal Me, Split, Psycho, Fight Club, Black Swan ... igaz? A disszociatív identitászavar a többszörös személyiségzavar új neve. Ez egy olyan pszichológiai rendellenesség, amely 2 vagy több személyiséget hozhat létre ugyanabban a személyben, és olyan pszichológiai traumával jár, amelyet a személy a múltban traumatikus eseményeken átélt.
- A világ lakosságának mindössze 0,01-1%-a szenved ebben a betegségben.
- 2 vagy több identitású betegek (teljes név, nem, személyiség) vagy több. Gyakran nincsenek tisztában állapotukkal. Ez sok zavart okoz a mindennapi életükben.
- Az identitások véletlenszerűen és hirtelen, órák vagy évek után váltanak.
- A betegséget gyakran amnézia kíséri (ami nem magyarázható hétköznapi feledékenységgel).
Kognitív disszociációs zavar, más néven "többszemélyiség"
STENDHAL-SZINDRÓMA (STENDHAL-SZINDRÓMA)
Ez a szindróma Stendhalról kapta a nevét - egy híres francia író tollneve. 1817-ben, amikor Firenzébe (Olaszország) ment, hogy ihletet merítsen új munkájához, teljesen megdöbbentette e föld lenyűgöző szépsége, és elképedt, nyugtalan volt, izzadt, hevesen ver a szív… A Stendhal-szindróma ott. Egyszóval ez a szindróma akkor jelentkezik, amikor egy hétköznapi ember hirtelen túl sok műalkotásnak van kitéve, amitől elragadtatják, mintha felhőkön járnának. Néhány gyakori tünet a szédülés, ájulás, hallucinációk, szorongás, szívdobogás stb.
CAPGRAS SZINDRÓMA (CAPGRAS SYNDROME)
A felismerési zavar (más néven "arcvakság") torzítja a páciens felismerő képességét. A szenvedőknek gyakran hamis illúziói vannak a körülöttük lévő tárgyakról, eseményekről és emberekről. Azt feltételezik, hogy szeretteiket egy csaló váltja fel. Egy 1980-as statisztika szerint az ilyen szindrómában szenvedők több mint egyharmada volt már közlekedési balesetben vagy súlyos pszichés traumát szenvedett el.
A felismerési zavar (más néven "arcvakság") torzítja a páciens felismerő képességét.
COTARD DELUSION (COTARD DELUSION)
A Cotard-szindrómát zombi-szindrómának is nevezik. Ez egy olyan mentális zavar, amely miatt a beteg tagadja létezését. A legtöbbnek az az illúziója, hogy meghaltak, a testük rothad, vérük és belső szerveik már nem léteznek. Sokan azt hiszik, hogy halhatatlan testük van, ezért nem bánják az evést, ami éhezéshez vezet. A tudósok úgy vélik, hogy ez a szindróma a depresszió extrém formája, amely különféle mentális zavarok eredménye, és gyakran kíséri a demenciát.
VISION AGNOSIA (VISUAL AGNOSIA)
A vizuális diszfunkció olyan mentális szindróma, amely megnehezíti a betegek számára a tárgyak vagy az emberi arcok geometriai jellemzőinek felismerését. Ennek eredményeként a körülöttük lévő világról alkotott felfogásuk eltér, és jelentősen romlik. Ezt a rendellenességet okozhatja mérgezés, rák, demencia, stroke stb. által okozott agykárosodás.