Szorongás szindróma: okok, tünetek, kezelési módszerek

A szorongásos szindróma egy olyan szindróma, amely sok ember, különösen a fiatalok számára nem idegen. Tehát mi a szorongásos szindróma? Mi az oka ennek a szindrómának? Mi ennek a szindrómának a kezelése? Mindez az aFamilyToday Blog mai egészségügyi cikkében lesz.

A szorongásos szindróma sok embert érdekel, mert nagyon gyakori pszichológiai szindróma a fiatalok körében. Ez a szindróma nemcsak az egészségre, hanem a betegek életminőségére is hatással van. Kövesse az alábbi cikket, hogy jobban megértse a szorongásos szindrómát!

Mi az a szorongásos szindróma?

A szorongás az emberi érzelmi állapot. A szorongás 2 fő kategóriába sorolható, beleértve:

• Általános szorongás: Akkor fordul elő, amikor valami történik, ami összhangban van egy szorongó érzelmi állapottal. Ez az érzés elmúlik, ha az ügy megoldódik.
• Kóros szorongás (szorongásos zavar): Nem nyilvánvaló ok miatt, vagy a beteg túlzott szorongást mutat. A tünetek gyakran kellemetlenek, és a hosszan tartó stressz befolyásolja a beteg életminőségét.

A szorongásos szindróma vagy szorongásos zavar az érzelmi zavar egyik formája, amelyet egy szituáció, esemény vagy akár aggodalom elsöprő érzése jellemez, nyilvánvaló ok nélkül. Ez az ismétlődő és hosszan tartó állapot befolyásolhatja a beteg életét.

Mi az a szorongásos szindróma?

A szorongásos szindrómák nagyon változatosak. A szorongásos zavarok gyakori típusai a következők:

• Generalizált szorongásos zavar (generalizált szorongásos zavar): Sok esemény és tevékenység miatti túlzott szorongásban nyilvánul meg. Ezt a szorongást gyakran nehéz kordában tartani, és számos olyan megnyilvánulás kíséri, mint például a stressz, a düh, az ingerlékenység, az alvászavarok stb., amelyek befolyásolják a páciens életét, munkáját és tanulmányait.
• Obszesszív-kompulzív zavar: Olyan emberek, akiknek ismétlődő és rögeszmés viselkedésük van, amelyet nem lehet kontrollálni, például gyakran takarítanak, bútorokat rendeznek, sokszor mosnak kezet, mert félnek a baktériumoktól, vírusoktól vagy baktériumoktól. Ez a megszállottság gyakran időbe telik, és sok szociális helyzetet érint. tevékenységeket, valamint a beteg mindennapi életét, még akkor is, ha a körülötte lévők kényelmetlenül érzik magukat.
• Pánikbetegség: Ezt az állapotot szélsőséges pánik jellemzi. A pánikrohamok gyakran hirtelen, rövid időn belül jelentkeznek, aminek következtében a szervezet hevesen reagál olyan megnyilvánulásokkal, mint a szívroham , légszomj, mellkasi fájdalom stb. Még az is előfordul, hogy a pánik kifejezése annyira hatalmába keríti a beteget, hogy a beteg nem mer kimenni és elkerülni a társas interakciót.
• Szociális szorongásos zavar: Ezt a rendellenességet a mindennapi események során fellépő túlzott szorongás és pánik jellemzi, különösen, ha a nyilvánosság előtt zavarba jönnek vagy megalázzák őket, mert teljesítményük nem felel meg az elvárásoknak, például félelem a nyilvános beszédtől, félelem a reflektorfénytől, félelem az idegenektől ...

Jelenleg a pszichológusok nem találták a szorongásos szindróma közvetlen okát. Ugyanakkor számos olyan kockázati tényezőre mutatnak rá, amelyek növelik a szorongásos szindróma valószínűségét. Kimondottan:

• Pszichológiai tényezők: A beteg hajlamos szorongásra, gyermekkora óta traumatizált...
• Genetikai tényezők: Ha valaki a családban pszichés betegségekben szenved, a következő generációt is nagy a kockázata annak, hogy megbetegszik.
• Környezeti és társadalmi tényezők: Hosszan tartó stressz, munkahelyi, családi és lakókörnyezeti stressz.
• Neurológiai tényezők.

A szorongásos szindróma egy érzelmi rendellenesség, amelyet túlzott szorongás és pánik jellemez

A szorongásos szindróma megnyilvánulásai

A szorongásos szindróma tünetei sokféle formában jelentkezhetnek, lehetnek hirtelen vagy fokozatosak, és addig tartanak, amíg a személy észre nem veszi ezeket a tüneteket. A szorongásos zavarok gyakori tünetei a következők:

• Túlzott stressz és szorongás: Ez a szorongásos zavar szindróma tipikus megnyilvánulása, amely érzelmi hatásokat okoz a páciensre és a körülötte lévőkre.
• Nyugtalanság: Ez a legnyilvánvalóbb megnyilvánulása, amikor a beteg stresszes és szorongó. A betegek gyakran nem tudnak nyugton maradni, állandóan járnak, sokat beszélnek, nem tudnak semmire sem gondolni.
• Csökkent koncentráció: A hosszan tartó stressz hatására az ember elveszíti a koncentrációt, és akár memóriavesztést is okozhat.
• A beteg látható ok nélkül félelmet érez. A hosszan tartó félelem fóbiába eshet. A személy gyakran nem veszi észre ezt a kifejezést, amíg nem szembesül egy adott helyzettel, és nem tudja legyőzni a félelmet.
• A beteg önbizalomhiányt érez, ami abban nyilvánul meg, hogy gyakran sok megkérdőjelezhető kérdést tesz fel magának önmagáról és a környező helyzetről.
• A szív gyorsan és erősen ver, a légzés nem mély, a légzés gyors, a kéz-láb remeg, sokat izzad, sokszor vizel.
• Szédülés, hányinger és tartós fejfájás: Ezek a tünetek gyakran folyamatosan és tartósan jelentkeznek, ami kevésbé magabiztossá teszi a betegeket a kommunikáció során, akadályozva a munkát és a társas kapcsolatokat.
• Emésztési zavarok , étvágyváltozások, súlygyarapodás vagy -csökkenés.
• Alvászavarok: A betegek folyamatosan álmosnak érezhetik magukat, vagy alváshiányt érezhetnek, amitől a szervezet fáradtságba és letargiába esik.

A szorongásos zavarokkal küzdő emberek gyakran kételkednek önmagukban

A szorongásos szindróma kezelésének módszerei

A szorongásos szindróma leghatékonyabb kezelése a pszichoterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja. A kezelés azonban sokáig tart.

• Pszichoterápia: A pszichológusok sok időt töltenek a betegek pszichológiai támogatásával. Az orvos beszélgetéseken keresztül segíti a pácienst, hogy jobban megértse egészségi állapotát, egyúttal eltávolítsa a gondolkodás nehézségeit és akadályait, ezáltal megtalálja a módját a beteg problémájának megoldására.
• Gyógyszerek alkalmazása: A gyógyszeres kezelés 6 hónaptól 1 évig, a beteg állapotától függően akár tovább is tarthat. A betegeket meg kell vizsgálni, hogy az orvos meghatározhassa a megfelelő gyógyszert. A gyógyszerrendelések betartása mellett a betegeknek orvosuk időpontját kell követniük, hogy az adagot az egészségi állapotuknak megfelelően módosítsák (ha szükséges).
• Az orvos által előírt kezelési rend betartása mellett a betegeknek naponta legalább 30 percet olyan tevékenységekben kell tölteniük, amelyek segítenek maguknak ellazulni és a hangulatuknak megfelelően érezni magukat, mint például: Meditáció, testmozgás Ezen túlmenően a betegeknek mély légzést is gyakorolniuk kell az egészség megőrzése mellett. étkezési és életmódbeli szokások.

A jóga gyakorlása hatékony módja annak, hogy segítse a betegek ellazulását

Fent találhatók a szorongásos szindrómával kapcsolatos információk , amelyeket az aFamilyToday Blog gyűjtött össze, hogy megossza az olvasókkal. Remélhetőleg ez az információ hasznos lesz az olvasók számára. Ha szorongásos zavarra utaló jeleket észlel, forduljon orvoshoz az időben történő diagnózis és kezelés érdekében, hogy elkerülje egészségére és életminőségére káros hatásokat!