Elterjedt válldiszlokáció kezelési módszerek, technikák és tippek a sérülés gyors gyógyulásához.
A váll diszlokációjának számos különböző kezelési módja van, minden esettől függően az orvos megfelelő diagnózist állít fel. Közülük leginkább a diszlokációs technikákat alkalmazzák. Tehát az alábbi cikkben tájékozódjunk részletesen az egyes válldiszlokációk kezelési módszereiről !
A váll diszlokációjának okai
Közvetlen ok
Sérülések, amelyek közvetlenül hátulról érik a vállát, például motorbaleset, autóbaleset, amely a váll hátsó részét érte, vagy egy erős ütés a váll hátsó részéből, aminek következtében a felkarcsont feje kiugrik az aljzatból.
Közvetett okok
Kézre zuhanás vagy térdelés kemény talajon az abduktorban, hátra- és oldalirányú forgás diszlokációt okoz.
A sportsérülések váll elmozdulásához vezethetnek
Gyakori váll-diszlokációs kezelések
A váll elmozdulása ma nagyon gyakori sérülés. Általában fiataloknál fordul elő, abban a korban, ahol sok fizikai tevékenységet végeznek. A sérülés állapotától függően különböző kezelési módszereket írnak elő. A következőket lehet megemlíteni:
Váll manipulációs módszer
A váll-manipulációt gyakran alkalmazzák az első válldiszlokációnál, az állapot enyhe, invazivitás nélkül is megoldható. Ami az eljárást illeti, orvosa több manőverrel visszaállítja a vállízületeket eredeti anatómiai helyzetükbe.
A fájdalom és duzzanat mértékétől függően további izomrelaxánsokat vagy megfelelő nyugtatókat is felírhatnak Önnek, és kiropraktika során nincs szüksége érzéstelenítésre. Miután a vállcsont visszatért a megfelelő helyzetbe, a fájdalom és a mozgási nehézség tünetei fokozatosan csökkennek és helyreállnak.
Sebészeti módszer
Azoknál az embereknél, akik a kezelés és a rehabilitáció után is ismétlődő diszlokációkat tapasztalnak, a vállízület és a szalagok gyengülnek. Minden fertőzés után súlyosbítja az állapotot, nehéz kezelni. Ezért a teljes gyógyuláshoz sebészeti beavatkozásra van szükség.
Ezenkívül az idegek vagy az erek károsodásának eseteire is alkalmazni kell. A sebészeti módszerek nagymértékben változnak a sérülés súlyosságától függően. Ez egy módja annak, hogy a bemetszés gyorsabban gyógyuljon, kevesebb fertőzés és gyorsabb gyógyulás.
Ízületrögzítési módszer
Enyhe sérülés esetén nincs túl nagy elmozdulás, csak rögzítse az ízületet, és a seb fokozatosan helyreáll. Az orvos speciális inget vagy merevítőt használ, hogy a páciens vállát néhány naptól körülbelül 3 hétig stabilan tartsa.
Használjon támogató gyógyszereket
A lapocka elmozdulása fájdalmat és izomgörcsöket okozhat, amelyek nagyon kellemetlenek a beteg számára. Ezért a kezelés során az orvos felírhat néhány fájdalomcsillapítót és izomlazítót, hogy a beteg kényelmesebbé váljon.
Fizikoterápia
A túl hosszú ideig tartó sérülés és mozgásképtelenség az izmok és ízületek gyengüléséhez vezethet. Ezért olyan fizikoterápiás gyakorlatokat kell választani, amelyek helyreállítják a vállízület mozgási tartományát, miközben növelik a váll erejét és stabilitását.
A betegeknek figyelniük kell arra, hogy a legjobb eredmény érdekében szigorúan tartsák be az orvos utasításait, kerüljék a súlyosabb sérüléseket okozó túlzott tevékenységet.
Fizioterápia a váll beállításához
Gyakori válldiszlokációs technikák
Hippokratész módszere
A hippokratészi módszert sarokmódszernek is nevezik. A technikát a következőképpen hajtjuk végre: A pácienst fektesse le a földre.
A kezelő kissé távol tartja a páciens kezét, és a hosszanti tengely mentén húzza. Illessze a sarkát a páciens hónaljába, és erősen pedálozva ellensúlyozza a kar húzását. Húzza így körülbelül 5 percig, majd távolítsa el a sarkát. Ezután húzza vissza a beteg karját.
Ha „csomós” hangot hall, az azt jelenti, hogy a hegy bejutott az ízületbe. Ez a legegyszerűbb és legkorábbi válldiszlokációs módszer. A szövődmények és a kudarcok aránya azonban magasabb, mint más technikák esetében.
Hippokratész válldiszlokációs módszer
Kocher módszere
Ültesse le a pácienst 90 fokos szögben hajlított könyökkel. A beavatkozást végző személy a kimozdult könyökét a bordaívbe nyomja, majd a nyújtott kart amennyire csak lehetséges, vissza kell hoznia. Fordítsa az alkarját vízszintes síkban kifelé. Ekkor a diszlokációs sapka automatikusan visszatér eredeti helyzetébe. Ha nem, akkor az összehajtott kart előre hozhatja, és végül a kart befelé fordíthatja.
Kocher módszere
Korrekció után immobilizálva
A korrekció utáni immobilizálás Desault-stílusú gipszként is ismert. A kar 20°, az alkar keresztezése a mellkas előtt. Ez befelé fordítja a kart, aminek következtében az elülső elszakadt kapszula ellazul és könnyebben gyógyul. Ezt követően a gipszet az érintett terület köré rögzítik, és 3-4 hétig így tartják.
A korrekció utáni immobilizálás módja
A válldiszlokáció gyors helyreállításának titka
A szakértők szerint a vállízület helyreállításának titka a RICE. Tartalmazza: Relax (pihenés), jég (hideg), kompresszió (kötés) és Elevation (emelje fel a bokaízületet a duzzanat csökkentése érdekében).
Ha ezeket a lépéseket helyesen hajtja végre, kevésbé lesz kellemetlen a sérülése, és gyorsabban gyógyulhat. Kimondottan:
- R (Relax) : A betegnek pihennie kell a helyén, kerülnie kell az erőteljes bokamozgásokat. A védelem érdekében gyorsan fel kell szerelni a merevítőt. Onnan, hogy korlátozza az elmozdulás az ízületek fokozatosan egyre súlyosabb.
- I (Jég): Tegyen elegendő mennyiségű jeget egy műanyag zacskóba, vagy használjon hideg pakolást az érintett ízületi területre. Ez egy nagyon hatékony módszer a fájdalom és a duzzanat csökkentésére a boka elmozdulása esetén.
- C (kompresszió): Használjon rugalmas kötést a tömörítéshez (nem lehet túl szoros) a lábfejtől a térdig.
- E (Magasság) : Feküdj le úgy, hogy a lábaid körülbelül 10-20 cm magasak legyenek, hogy fokozd a vérkeringést.
Az elsősegélynyújtás befejezése után a lehető leghamarabb orvoshoz kell vinni a beteget. Az állapot, a kórelőzmény, a vizsgálati eredmények, a röntgenfelvételek, ... áttekintése után az orvos pontosan diagnosztizálja az állapotot és a megfelelő kezelést.
Az alábbiak a leggyakrabban használt diszlokációs módszerek. Mindegyik módszernek más-más előnyei és hátrányai lesznek, amelyeket az egyes sérülési helyzeteknek megfelelően alkalmaznak.