A COVID-betegek egyik veszélye a tüdőfibrózis. A Covid utáni tüdőfibrózis nagymértékben befolyásolhatja a betegek egészségét, ha nem észlelik és kezelik azonnal.
2021-ben egy indiai tudományos folyóirat a tüdőfibrózist „szökőárhoz, majd földrengéshez” hasonlította. A COVID utáni tüdőfibrózis baljós veszélyt jelent sok COVID-beteg számára. Hatása gyakran hosszan tartó és nehezen visszafordítható, ami rendkívül megnehezíti a kezelést. Tudjon meg többet erről a betegségről itt.
Mi a Covid utáni tüdőfibrózis?
A tüdőfibrózis képe a Covid után
A tüdőfibrózis olyan állapot, amelyben a tüdő szövetei károsodnak, elvesztik rugalmasságukat, megvastagodnak és kemények, hegesedést okozva a tüdőben. Ez a hegszövet megzavarja a beteg légzését, és csökkenti a gázcsere funkcióját a tüdőben.
A COVID utáni tüdőfibrózis (más néven poszt-COVID intersticiális tüdőbetegség) másodlagos tüdőfibrózis. Ez egy olyan állapot, amelyben a tüdőparenchyma az akut stádiumban elpusztul, és nem tudja visszaállítani a normális tüdőparenchymát, hanem rostos szövettel helyettesíti.
A tüdőfibrózis tünetei a Covid után:
- A köhögés és a légszomj edzés közben is fennáll, és terhelés hatására fokozódik. Súlyos betegség esetén a betegnek még nyugalmi állapotban is légzési nehézségei lehetnek, ami akadályozza a mindennapi élet minden tevékenységét.
- Trombózis, vérpangás okozta tüdőembólia, endothel károsodás és hiperaktivitás.
- Ezenkívül a betegnek egyéb tünetei is vannak, például fáradtság, fogyás, testfájdalmak.
Ki fogékony a tüdőfibrózisra a Covid után?
A COVID utáni tüdőfibrózis gyakori az alapbetegségben szenvedő betegeknél
A Covid utáni tüdőfibrózis gyakran fordul elő mechanikusan lélegeztetett betegeknél, súlyos tüdőgyulladás , dohányzás, alkoholizmus, oxidatív stresszt okozó nagy dózisú oxigénterápiában részesülő betegek, lélegeztetőgépes trauma is növeli a tüdőfibrózis valószínűségét. A tüdőfibrózis különösen enyhe, fiatal és járóbeteg COVID-betegeknél fordulhat elő. Konkrétan a hosszú távú Covid-fertőzés után tüdőfibrózisra fogékony esetek a következők:
- Súlyos tüdőgyulladás akut COVID-19 betegségben, különösen ARDS-ben szenvedő betegeknél.
- Pozitív nyomású lélegeztetésre szoruló betegek ECMO kezelést igényelnek, hosszú kórházi tartózkodást igényelnek.
- A súlyos COVID-19-ben szenvedők vérében magas a gyulladást elősegítő citokinek szintje.
- Már meglévő tüdőkárosodásban szenvedők, idősek, dohányosok.
- Meglévő egészségügyi állapotú betegek (például cukorbetegség , magas vérnyomás, szívbetegség stb.).
A tüdőfibrózis mechanizmusa és kezelése Covid után
A tüdőfibrózis korai kezelése elősegítheti a betegek gyógyulását
Jelenleg a Covid utáni tüdőfibrózis mechanizmusa nem egyértelműen bizonyított, de számos tanulmány kimutatta, hogy a patológiát számos olyan tényező alakítja ki, mint például: A vírus citokinekre, például a TGF-β1-re gyakorolt közvetlen hatása és a fokozott oxidatív stressz elismerték. A súlyos poszt-Covid-19 tüdőgyulladásban szenvedő betegek tüdőfibrózisához hozzájáruló további két tényező az oxigéntoxicitás és a lélegeztetőgép által kiváltott tüdőkárosodás. Egyszóval a Covid utáni tüdőfibrózis mechanizmusa a következőkből származik:
- A koronavírus közvetlen károsodást okoz a tüdőben, tüdőparenchymában. Ez az állapot tartós és elhúzódó, aminek következtében a sebgyógyulási reakció rendellenesen megy végbe, és a tüdő fibrózisos.
- Az immunrendszer reakciója. Amikor a koronavírus behatol, az immunrendszer aktiválódik. Makrofágok, neutrofilek, eozinofilek és Th2-sejtek összegyűlnek a sérülés helyén, és nagy mennyiségű kémiai mediátort szabadítanak fel. Ezek a komponensek gyulladáscsökkentő hatásúak, és pro-rost szerepet töltenek be, fokozva a tüdőszövet növekedését és változását, fokozva a gyulladás utáni granulomatosus nekrózist.
Hogyan kezeljük a tüdőfibrózist a Covid után
A Covid utáni tüdőfibrózis kezelésére a betegek számos módszert alkalmazhatnak, például:
Kortikoszteroidok: Ezt a terápiát gyakran alkalmazzák hipoxiás betegeknél. Használata során azonban oda kell figyelni az adagolásra, mert hozzájárulhat a myopathiához, valamint lassíthatja a beteg mozgását, rehabilitációját.
Antifibrózis: A gyógyszerről úgy gondolják, hogy hatásos az intersticiális tüdőbetegség (idiopátiás intersticiális tüdőbetegség és egyéb intersticiális tüdőbetegségek), a COVID-19 utáni betegeknél, akiknek méhsejtje van CT-n, és különösen az előrehaladott tüdőfibrózisban szenvedő betegeknél.
Új gyógyszerek: Jelenleg fejlesztés alatt áll számos olyan gyógyszer, amely befolyásolja a TGF-β útvonalat és a vírusos tüdőkárosodást, mint például: BG00011 (Biogen), PLN-74809 (Pliant Therapeutics) és TD-139 (Galecto biotech).
Egyéb kezelések: Otthoni oxigén, tüdőrehabilitáció, véralvadásgátló, pneumococcus és hemophilus influenza oltások.
A Covid után tüdőfibrózisban szenvedő betegek normális állapotba kerülhetnek, ha az akut fázis korai szakaszában kezelik őket. Ezért, ha a betegség tünetei vannak, tartsa be a kiegyensúlyozott étrendet, pihenjen, és forduljon orvoshoz a legjobb tanácsért.