A myeloma multiplex diagnosztizálása után sok beteg és családtag kíváncsi, hogyan kezelik a betegséget? Ebben a cikkben az aFamilyToday Blog segít megismerni az orvosok által a myeloma multiplexben szenvedők kezelésére alkalmazott különböző kezeléseket.
A myeloma multiplex egy sejtvonal rák, amely az összes vérrák 10%-át teszi ki. A myeloma multiplexet gyakran későn fedezik fel, a betegség gyorsan előrehalad, így a kezelés nem hatékony. Ezért ez egy magas halálozási arányú betegség.
A myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelésének áttekintése
A myeloma multiplexben szenvedő betegek gondozásának és kezelésének gyakorlatában számos különböző szakterületről származó orvosok vesznek részt, akik egy átfogó kezelési tervet dolgoznak ki, amely számos különböző kezelést kombinál a beteg számára. Ezt multidiszciplináris csapatnak nevezik, amely a következőket tartalmazza: asszisztensek, általános ápolónők, onkológiai ápolók, szociális munkások, gyógyszerészek, tanácsadók, táplálkozási szakértők és még néhányan. A kezelés célja a tumorsejtek eltávolítása, a daganat növekedésének szabályozása, a fájdalom szabályozása és a beteg aktív életvitelének elősegítése.
A myeloma multiplex kezelése attól függ, hogy a betegnek vannak-e klinikai tünetei és a beteg aktuális egészségi állapota. Bár nem sok hatékony módszer létezik a myeloma multiplex kezelésére, a betegség sok éven át sikeresen kontrollálható sok embernél.
A myeloma multiplex kezelési módjai tünetmentes és tünetmentes betegek kezelésére oszthatók. Ezenkívül a kezelési lehetőségek attól is függhetnek, hogy a betegnél újonnan diagnosztizálták-e mielóma multiplexet, vagy ha a betegség visszatérő-e.
Beszéljen orvosával az egyes kezelések hatékonyságáról és arról, hogy mit vár el tőle.
Multidiszciplináris, myeloma multiplexet kezelő orvoscsoport
Myeloma multiplexben szenvedő tünetmentes betegek kezelése
A korai stádiumú és tünetmentes myeloma multiplexben, úgynevezett látens myeloma multiplexben (SMM) szenvedő betegeknek általában egyszerű ellenőrzésre és általános egészségi állapot monitorozásra van szükségük. Ezt a megközelítést aktív megfigyelésnek vagy éber várakozásnak nevezik.
A teljes fizikális vizsgálat után, ha csontritkulásra utaló jelek vannak, ajánlatos a betegnek időszakos biszfoszfonát-infúziót kapni a lefolyás megfordítása érdekében. Akár a célzott gyógyszerek, akár az immunterápia alkalmazásával megelőzhető vagy késleltethető a mielóma multiplex kialakulása a tünetek megjelenése előtt. Ha a tünetek megjelennek, agresszív kezelést kell alkalmazni.
Jelenleg két „magas kockázatú” SMM-betegeken végzett klinikai vizsgálat kimutatta, hogy a korai kezelés egyes betegeknél késleltetheti a tünetekkel járó myeloma multiplex kialakulását, de nem hosszabbítja meg a betegséget, meghosszabbítja a beteg életét.
Myeloma multiplex tüneteiben szenvedő betegek kezelése
A tünetekkel járó myeloma multiplexben szenvedő betegek kezelése magában foglalja mind a betegség leküzdésére szolgáló szisztémás terápiát, mind az életminőség javítását, a tünetek enyhítését és a megfelelő táplálkozás fenntartását szolgáló szupportív terápiát.
Szisztémás kezelések a myeloma multiplex kezelésére, beleértve a gyógyszeres terápiát, például célzott terápiát és/vagy kemoterápiát, szteroidokkal vagy anélkül, csontvelő-transzplantációval, őssejt-transzplantációval is megfontolhatóak. Bizonyos esetekben más kezeléseket is alkalmaznak, például sugárterápiát és műtétet.
A myeloma multiplexben szenvedő tünetekkel járó betegek kezelési terve a különböző szakaszokból áll:
- Kezdeti kezelés: A rák gyors leküzdésére és a tünetek enyhítésére.
- Intenzív kezelés: Kemoterápia vagy csontvelő, őssejt transzplantáció végrehajtása.
- Fenntartó kezelés: Hosszú távú kezelés a rák kiújulásának megelőzésére.
Szisztémás myeloma multiplex kezelése
A szisztémás kezelés a rákos sejtek elpusztítására szolgáló gyógyszerek alkalmazása. Ezzel a módszerrel a gyógyszer bejut a véráramba, és eléri a szervezet összes rákos sejtjét. A szisztémás kezelést általában onkológus írja elő.
A szisztémás kezelésben a gyógyszerek alkalmazásának általános módja az intravénás vagy orális.
A myeloma multiplex szisztémás kezelései a következők:
- Vegyérték.
- Célzott kezelés.
- Immun terápia.
- Osteoporotikus szerek.
A páciens általában egyszerre kap szisztémás kezelések kombinációját. Az indikációk multidiszciplináris csoportja a különböző gyógyszerek különböző terápiás hatásainak kombinációját kínálja, például immunmodulátorok, proteaszóma-gátlók és szteroidok kombinációit, esetleg a betegségkontroll hatékonyságának növelése érdekében.
Ezen túlmenően, az egyes betegek konkrét állapotától függően további célzott terápiák is hozzáadhatók.
Vegyérték
A kemoterápia a rákos sejtek elpusztítására szolgáló gyógyszerek alkalmazása azáltal, hogy megakadályozza a rákos sejtek növekedését, osztódását és több sejt termelését.
A kemoterápiás séma általában meghatározott számú ciklust tartalmaz egy bizonyos ideig. A páciens egyidejűleg különböző gyógyszerek kemoterápiás kombinációit is kaphatja.
A myeloma multiplex kezelésében sikeresen alkalmazott kemoterápiás gyógyszerkombinációk közé tartozik a ciklofoszfamid (Cytoxan, Neosar), a doxorubicin (Adriamycin, Doxil), a melfalán (Alkeran), az etopozid (Toposar, VePesid), a ciszplatin (Platinol), a karmusztin ( BiCNU) és bendamustin (Bendeka).
A fenti kemoterápiás gyógyszerek mindegyikét egy bizonyos kezelésben alkalmazzák. Például a Melphalan-t gyakran használják, ha a csontvelő-transzplantáció szerepel a kezelési tervben. A Melphanlan nagy dózisait a csontvelő hosszú ideig történő elpusztítására használják, és a páciens saját csontvelősejtjeit használják fel a kezelésből való felépüléshez.
Vannak ajánlások a kemoterápiás gyógyszerek más típusú kezelésekkel való kombinálására is, beleértve a célzott terápiát vagy a szteroidokat. Például a melfalán, a szteroid prednizon és egy új célzott terápiás gyógyszer, a bortezomib (Velcade; lásd alább) kombinációját az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) jóváhagyta kezelésére. Kezdetben mielóma multiplexben szenvedő betegek számára, mert ez a kombináció növeli a túlélést a csak melfalánnal és prednizonnal végzett kezeléshez képest. A páciens melfalán, prednizon és talidomid kombinációját is kaphatja.
A kemoterápia mellékhatásai a beteg állapotától és dózisától függenek, és a kemoterápia fáradtságot, fokozott fertőzésveszélyt, hányingert és hányást, hajhullást, étvágytalanságot, hasmenést vagy székrekedést okozhat. Egyéb mellékhatások közé tartozik a perifériás neuropátia (tűszúrás vagy zsibbadás a lábakban vagy a kezekben), véralvadási problémák és csökkent vérsejtszám. Normális esetben. Ezek a mellékhatások a kezelés befejezése után elmúlnak. Egyes betegeknél alkalmanként allergiás reakciók, például bőrkiütés vagy csalánkiütés fordultak elő, amelyek a gyógyszer abbahagyását tehetik szükségessé.
A kemoterápia időtartama a betegtől függ, és általában addig adják, amíg a betegség jól kontrollált nem lesz.
A kemoterápia gyógyszereket használ a rákos sejtek elpusztítására
Célzott kezelés
A célzott terápia olyan specifikus géneket, fehérjéket vagy szöveti környezetet célzó kezelés, amely hozzájárul a rák növekedéséhez és túléléséhez. Ez a kezelés a rákos sejtek növekedésének és terjedésének megállítására, valamint az egészséges sejtek károsodásának korlátozására szolgál. Az elmúlt években a célzott terápia, amelyet néha neoadjuváns terápiaként is emlegetnek, egyre sikeresebbnek bizonyult a myeloma multiplex szabályozásában és a prognózis javításában. A kutatók továbbra is folytatnak kutatásokat és új gyógyszereket fejlesztenek ki a betegség kezelésére a klinikai vizsgálatok során.
Nem minden daganatnak ugyanaz a célpontja. A leghatékonyabb kezelés megtalálása érdekében előfordulhat, hogy orvosának vizsgálatokat kell végeznie a rákos sejteken a gének, fehérjék és egyéb tényezők azonosítása érdekében. Ez segít az orvosoknak hatékonyabb kezelést találni minden egyes beteg számára. Emellett a vizsgálatok továbbra is specifikusabb célmolekulákat és azokat célzó új kezeléseket keresnek.
A myeloma multiplex célzott kezelése a következőket tartalmazza:
Proteaszóma inhibitorok
A bortezomib (Velcade), a karfilzomib (Kyprolis) és az ixazomib (Ninlaro) a proteaszómák inhibitorai közé tartozik. Specifikus enzimeket, úgynevezett proteaszómákat céloznak meg, amelyek lebontják a fehérjéket a sejtekben. Mivel a mielómasejtek nagyon sok fehérjét termelnek, nagyon érzékenyek erre a gyógyszerre. A Bortezomib az újonnan diagnosztizált betegek kezelésére engedélyezett. A kiújuló myeloma multiplex, valamint a karfilzomib és az ixazomib kezelésére is alkalmazzák.
Hiszton-deacetiláz inhibitorok
A panobinosztát (Farydak) egy hiszton-deacetiláz (HDAC) gátló, amelyet a visszatérő myeloma multiplex kezelésére alkalmaznak. A HDAC-k szorosan tartják a DNS-t, míg a panobinosztát segít a DNS kicsavarásában és aktiválja a géneket, segítve a rákos sejtek növekedésének leállítását vagy lassítását.
Monoklonális antitestek
Az elotuzumab (Empliciti) és a daratumumab (Darzalex) olyan monoklonális antitestek, amelyek a tumorsejtekhez kötődnek, és megjelölik azokat, hogy segítsenek a páciens saját immunrendszerének felismerésében és elpusztításában. Ezek a gyógyszerek úgy is működnek, hogy közvetlenül a daganatsejteket célozzák meg. A daratumumab és a hialuronidáz-fihj (Darzalex Faspro) kombinációs gyógyszer a myeloma multiplex kezelésére is alkalmazható. Ezt a kombinációt szubkután adják be a hasba, és gyorsabb, ha intravénásan adják be. A daratumumab karfilzomibbal és dexametazonnal is kombinálható olyan myeloma multiplex kezelésére, amely 1-3 korábbi kezelésnél sikertelen volt. Az Isatuximab-irfc (Sarclisa) az FDA által jóváhagyott monoklonális antitest olyan myeloma multiplexben szenvedő felnőttek kezelésére, akiknél két korábbi kezelés sikertelen volt. Az Isatuximab-irfc-t pomalidomiddal és dexametazonnal kombinálva alkalmazzák.
Nukleáris export gátlók
A Selinexor (Xpovio) egy célzott gyógyszer, amelyet dexametazonnal kombinálva alkalmaznak 4 korábbi kezelés után kiújult myelofibrosisban szenvedő felnőttek kezelésére.
- B-sejt érési antigén (BCMA). A Belantamab mafodotin-blmf (Blenrep) egy antitest kombinációs gyógyszer, amelyet az FDA hagyott jóvá visszatérő vagy perzisztáló myeloma multiplexben szenvedő felnőttek kezelésére, akik korábban legalább 4 kezelést kaptak. A Belantomab mafodotin-blmf egy antitestet használ a BCMA-hoz való kötődésre, és a gyógyszer rákos sejtekhez való eljuttatására.
- A célzott terápiát kemoterápiával (lásd fent), immunmoduláló gyógyszerekkel vagy szteroidokkal (lásd fent) kombinálva is alkalmazzák, mivel bizonyos gyógyszerkombinációk néha hatékonyabbak, mint egyetlen gyógyszer. Például a lenalidomid, a bortezomib és a dexametazon kombinációja, vagy a bortezomib, a ciklofoszfamid és a dexametazon kombinációja a kezdeti kezelés során. Klinikai vizsgálatok azt vizsgálják, hogy a lenalidomid, a bortezomib és a dexametazon kombinációja ugyanolyan hatékony lehet-e, mint a lenalidomid, bortezomib és dexametazon kombinációja őssejt-transzplantáció után.
- A talidomidot, a lenalidomidot és a bortezomibot hatékonyan alkalmazzák fenntartó terápiaként is, hogy meghosszabbítsák a betegség kezdeti terápiára adott válaszát vagy őssejt-transzplantációt követően. Az őssejt-/csontvelő-transzplantációra vonatkozó döntés azonban összetett, és meg kell beszélni kezelőorvosával.
A vizsgálat kimutatta, hogy a lenalidomiddal és/vagy bortezomibbal végzett fenntartó kezelés (a folyamatos adagolás) növelte a betegségmentes és az általános túlélést. A fenntartó kezelést óvatosan kell alkalmazni, bár a közelmúltban végzett vizsgálatok jelentős javulást mutattak ezeknél a betegeknél a túlélésben.
Immun terápia
A talidomid, lenalidomid (Revlimid) és pomalidomid (Pomalyst) az immunmoduláló gyógyszerek közé tartoznak, amelyek elősegítik az immunrendszer stimulálását. Ezek a gyógyszerek megakadályozzák az új vérerek kialakulását és a daganatsejtek táplálását is. A talidomid és a lenalidomid az újonnan diagnosztizált betegek kezelésére engedélyezett. A lenalidomid és a pomalidomid a visszatérő myeloma multiplex kezelésében is hatásos.
Szteroidok gyulladáscsökkentő szerek
A szteroidok, mint például a prednizon és a dexametazon, alkalmazhatók önmagukban vagy más gyógyszerekkel együtt, például célzott terápiával vagy kemoterápiával. A szteroidok nagyon hatékonyan enyhítik a daganatos sejtek által okozott tüneteket, de ez a hatás csak átmeneti.
Például a lenalidomid (Revlimid) és a dexametazon az ajánlott kezdeti és fenntartó kezelés olyan betegek számára, akiknél nem lehet őssejt-transzplantációt végezni. A bortezomib (Velcade) hozzáadása nemrégiben hatékonynak bizonyult egy klinikai vizsgálatban. A myeloma multiplexben szenvedő betegek havonta biszfoszfonát-infúziót is kapnak, amelyek olyan gyógyszerek, amelyek segítenek megelőzni a myeloma multiplex súlyosbodása által okozott csontvesztést.
Osteoporotikus szerek
A legtöbb myeloma multiplexben szenvedő beteget csontritkulás elleni gyógyszerekkel kezelik. Ezek a gyógyszerek segítenek megerősíteni a csontokat, csökkentik a csontfájdalmat és csökkentik a törések kockázatát.
Kétféle csontritkulás elleni gyógyszer létezik a myeloma multiplex által okozott csontvesztés kezelésére. A gyógyszer kiválasztása a beteg általános állapotától és a mellékhatások egyéni kockázatától függ.
- A biszfoszfonátok, például a zoledronsav (Zometa) és a pamidronát (Aredia) megállítják a csontokat lebontó sejteket, amelyeket oszteoklasztoknak neveznek. Myeloma multiplex esetén a pamidronátot vagy a zoledronsavat intravénásan adják be 3-4 hetente. Minden egyes pamidronát infúzió időtartama legalább 2 óra, és minden zoledronsav infúzió legalább 15 perc. A súlyos veseproblémákkal küzdő betegeket gyakran alacsonyabb dózisú pamidronáttal és hosszabb infúziós idővel kezelik (például 4-6 órát az ajánlott 2 óra helyett). A zoledronsav nem javasolt ezeknek a betegeknek.
- A denozumab (Xgeva) egy olyan kezelés, amely az oszteoklasztokat célozza meg, az úgynevezett RANK ligandum inhibitort (egy olyan fehérjét, amely kulcsfontosságú jelként szolgál a csontreszorpció/reszorpció elősegítésére). Ez a gyógyszer a myeloma multiplex kezelésére engedélyezett, és jobb választás lehet súlyos veseproblémákkal küzdő betegek számára. A denosumab sokkal drágább, mint a biszfoszfonátok, és kimutatták, hogy ugyanolyan hatékony, mint a biszfoszfonátok.
A csontritkulás elleni gyógyszeres kezelés legfeljebb 2 évig javasolt. 2 év elteltével a kezelés leállítható, ha a gyógyszer hatásos. Ha a mielóma kiújul és új csontproblémák alakulnak ki, általában újra kezdik a csontritkulás elleni kezelést. Beszéljen egészségügyi szolgáltatójával további információkért ezeknek a gyógyszereknek a leállításáról és folytatásáról.
A biszfoszfonátok mellékhatásai lehetnek influenzaszerű tünetek, vérszegénység, ízületi és izomfájdalmak, valamint veseproblémák. A pamidronát vagy zoledronsav minden egyes beadása előtt vérvizsgálatot kell végezni a veseműködés ellenőrzése céljából. A denosumab mellékhatásai közé tartozik a hasmenés, hányinger, vérszegénység és hátfájás.
Az állkapocs oszteonekrózisa mindkét csontritkulás elleni gyógyszer nem gyakori, de meglehetősen súlyos mellékhatása. A tünetek közé tartozik a fájdalom, duzzanat és fertőzés az állkapocscsontban, fogvesztés és látható csont. A kezelés előtt a betegnek teljes fogászati vizsgálaton kell részt vennie, és a fogak vagy a száj bármely fertőzése kezelést igényel. Az oszteoporózis elleni kezelés során a betegeknek kerülniük kell az invazív fogászati beavatkozásokat, például a foghúzást. Vigyázzon fogaira, ínyére és nyelvére rendszeres fogmosással és fogselyem használatával.
A csontritkulás elleni szerek nem javasoltak a következő állapotok esetén:
- Izolált plazmacitóma (csontdaganat).
- Potenciális myeloma multiplex.
- A plazmasejtes rendellenességek nem myeloma multiplexek, hanem myeloma multiplexek is lehetnek, mint például a meghatározatlan jelentőségű monoklonális gamma-ray betegség (MGUS).
A biszfoszfonátok csontritkulás elleni szerek
Csontvelő-transzplantáció, őssejt-transzplantáció
A csontvelő-transzplantáció egy olyan orvosi eljárás, amelynek során a rákos sejteket tartalmazó csontvelőt speciális sejtekkel, úgynevezett hematopoietikus őssejtekkel helyettesítik, amelyek vörösvérsejtekké, egészséges fehérvérsejtekké és vérlemezkékké fejlődnek a csontvelőben. A vérképző őssejtek olyan hematopoetikus sejtek, amelyek mind a vérben, mind a csontvelőben megtalálhatók. Ezt őssejt-transzplantációnak is nevezik, mivel általában vér-őssejteket használ a transzplantációhoz, nem pedig tényleges csontvelőszövetet.
Mielőtt csontvelő-átültetést javasolna, kezelőorvosa beszélni fog Önnel a kezelés kockázatairól. Ugyanakkor számos egyéb tényezőt is figyelembe vesznek, például a rák típusát, a korábbi kezelések eredményeit, a beteg életkorát és általános állapotát.
Az őssejt-transzplantációnak 2 típusa van a helyettesítő hematopoietikus őssejtek forrásától függően: allogén hematopoietikus őssejt-transzplantáció (ALLO) és autológ (AUTO).
Az ALLO adományozott őssejteket, míg az AUTO a páciens saját őssejtjeit használja fel. Myeloma multiplex esetén az AUTO-t gyakrabban használják. Az ALLO-t klinikai vizsgálatokban vizsgálják. Mindkét típus esetében a cél az összes rákos sejt elpusztítása a csontvelőben, a vérben és a test más részein nagy dózisú kemoterápia (általában melfalán) alkalmazásával, majd hagyni, hogy a sejtek elpusztuljanak. helyettesítő vérképző őssejtek az egészséges csont felépítéséhez csontvelő és jobb immunitás.
Radioterápia
A sugárterápia olyan terápia, amely nagy energiájú részecskéket vagy hullámokat, például röntgen-, gamma-sugarat stb. használ a rákos sejtek elpusztítására. Ezt sugárterapeuták végzik. A sugárterápia legelterjedtebb fajtája a külső sugárterápia, ahol a sugárzást a szervezeten kívül elhelyezett generátorról juttatják a daganatba. A sugárterápiás sémák (sugárterápiás kurzusok) általában egy bizonyos ideig adott sugárdózist tartalmaznak.
Az orvosok sugárterápiát javasolhatnak csontfájdalmakban szenvedő betegek számára, ha a kemoterápia nem működött, vagy a fájdalom csillapítására. A sugárterápia alkalmazása azonban nem könnyű döntés. Egyes esetekben a fájdalmat (különösen a hátfájást) a csont szerkezeti károsodása okozza. A sugárterápia nem lesz hatékony az ilyen típusú fájdalom esetén, és befolyásolhatja a csontvelő válaszát a jövőbeni kezelésekre.
A sugárterápia mellékhatásai lehetnek fáradtság, enyhe bőrreakciók, hasi fájdalom és hasmenés. Ezeknek a mellékhatásoknak a többsége a kezelés befejezése után azonnal elmúlik.
Sebészet
A műtét általában nem a myeloma multiplex közvetlen kezelése, de a tünetek enyhítésére használható. A műtétet csontbetegségek kezelésére használják, különösen törés esetén, és korai plazmacitómák kezelésére, különösen akkor, ha a csonton kívül fordulnak elő.