A golyva biopszia a legpontosabb módszer annak meghatározására, hogy a pajzsmirigy csomó jóindulatú vagy rákos.
A golyva biopszia a legpontosabb módszer annak meghatározására, hogy a pajzsmirigy csomó jóindulatú vagy rákos.
A golyva olyan állapot, amelyben a pajzsmirigyben lévő csomók, más néven pajzsmirigy csomók, néha súlyos egészségügyi állapotot jeleznek, például rákot vagy rosszindulatú golyvát, bár a legtöbb esetben jóindulatúak (nem rákosak) vagy társulhatnak fertőzés.
A daganatot a beteg észlelheti, mert látható, vagy az orvos a vizsgálat során. Ezt az állapotot az orvos is diagnosztizálhatja a pajzsmirigy ultrahangjával a rutin fizikális vizsgálat során (az ultrahang segíthet a nagyon kicsi, akár 5 mm-nél kisebb csomók kimutatásában is).
Nem kell aggódnia, mert az esetek csak körülbelül 5%-a rák. Fontos azonban, hogy konzultáljon kezelőorvosával további diagnosztikai vizsgálatok elvégzése és a góc természetének meghatározása érdekében, hogy megfelelő kezelési tervet készíthessen.
A daganatot a páciens, mert látható, vagy az orvos a vizsgálat során fedezheti fel
Mi az a golyva biopszia?
Annak megállapításához, hogy a pajzsmirigy daganata rákos-e vagy sem, az orvosnak mindig a sejtminták vagy pajzsmirigyszövetminták mikroszkóppal történő vizsgálatának eredményeire kell támaszkodnia. Ezt a sejtek (vagy szövetek) eltávolítását golyva biopsziának nevezik .
Mikor van szükség golyva biopsziára?
A betegeket a klinikai vizsgálat során tapintható pajzsmirigy-csomók (daganat a pajzsmirigy régióban) biopsziára osztják be, amikor az ultrahang 1 cm-nél nagyobb pajzsmirigy csomókat mutat. Az ultrahanggal kimutatott, 1 cm-nél kisebb méretű pajzsmirigycsomók esetében csak akkor kell biopsziát végezni, ha az ultrahangfelvételek alapján rosszindulatú daganatra gyanús jelek vannak.
Hogyan történik a golyva biopszia?
A biopszia folyamata gyors és egyszerű: ultrahang irányítása alatt az orvos finom tűvel ellátott fecskendővel szívja ki a sejteket a daganatból. A sejteket ezután üveglapra terítik, hogy mikroszkóp alatt nézzék meg.
Egyes esetekben kezelőorvosa csak rendszeres pajzsmirigy-ultrahangvizsgálatot kér Öntől a pajzsmirigyhormonszintek ellenőrzése céljából. Ha az Ön állapota kétséges, orvosa megbeszéli Önnel a megfelelő kezelési lehetőségeket.
Az ultrahang irányítása alatt az orvos egy finom tűhöz rögzített fecskendővel szívja ki a sejteket a daganatból.
Milyen vizsgálatokat fog kérni az orvosa?
Egy egyszerű vérvizsgálat a pajzsmirigyhormonok TSH, T4 szintjének meghatározására és a pajzsmirigyrák (medulláris pajzsmirigyrák, bár ez nagyon ritka) jeleinek ellenőrzésére.
A pajzsmirigy ultrahangja lehetővé teszi a pajzsmirigyben és környékén lévő szövetek részletes képét.
Rák gyanúja esetén orvosa golyva biopsziát javasolhat. Az aspiráció során ultrahang irányítása alatt egy nagyon vékony tűt szúrnak a csomóba, hogy sejtmintát vegyenek a szövettani elemzéshez. Mivel a biopsziás eljárás olyan enyhén fájdalmas, mint a vérvétel (vénás vérvétel), a betegeknek általában nincs szükségük helyi érzéstelenítésre. Bár nem fáj, és ha mégis, akkor csak egy kicsit kellemetlen érzés.
Ha orvosa a góc eltávolítását javasolja, ma számos technika áll rendelkezésre. Fontos a mielőbbi felismerés, mert korai felismerés esetén a pajzsmirigyrák gyógyulási esélye közel 100%.
A golyva biopsziája magában foglalja néhány szövet eltávolítását a vizsgálathoz. A biopsziát több módon is el lehet végezni, az egyik a daganat műtéti eltávolítása, amely eltávolíthatja a daganat egy részét vagy egészét, valamint kiterjesztheti a daganat alapja körül. A biopsziát tű- vagy magbiopsziával vagy finom tűs aspirációs citológiával (FNA) lehet végezni.
A golyva biopsziák pontossága
A pajzsmirigy ultrahangja lehetővé teszi a pajzsmirigyben és környékén lévő szövetek részletes megjelenítését
Ha elegendő mintát vesz és tapasztalt patológus végez, a biopsziás diagnózis szinte abszolút pontos. Amellett, hogy meghatározza, hogy a daganat rákos-e, a biopszia azt is megmutatja, hogy pontosan milyen típusú rákja van a páciensnek, és milyen messzire terjedtek el a rákos sejtek.
A rákos sejtek már nem tapadnak össze és nem rendeződnek, mint a normál sejtek, könnyen vándorolnak és behatolnak.
A daganatsejtek bejutnak az erekbe, és távolabbi helyekre is eljuthatnak. Az intersticiális folyadékba is benyomhatók, és feljebb mozoghatnak a nyirokcsomók láncában. A nagyobb mag tű biopsziás tűk több zavart okoznak a daganatban, mint a csigás biopsziás tű.
Sajnos előfordulhat, hogy a finomtűs golyva nem biztosít elegendő szövetet a diagnózishoz, mert kihagyhatja a daganat rákos részét, és akár rákos sejteket is "ledobhat" a tű útján, amiből másodlagos daganatok képződhetnek.
A golyva biopsziája után még mindig van daganata, és talán egy nagyobb probléma is kialakulóban van, ami az, hogy az orvosok nem tudják, hogy kikerült-e valamilyen sejt a daganat természetes burkából.
Jelenleg a magas frekvenciájú hullámok módszere a golyva kezelésében segít a betegség gyors és biztonságos kezelésében. Valójában az emlőráksejtek elmozdulását figyelték meg a nagy tűkkel végzett magtű biopszián átesett betegek 32%-ánál.