Az Alzheimer-kór meglehetősen gyakori betegség az idősek körében. A mai napig a betegség néhány fiatalnál is megjelent. Mi okozza az Alzheimer-kórt és mik a tünetei? Tudja meg az alábbi cikkből!
Az Alzheimer- kór egy agyi betegség, amelyet az idegsejtek degenerációja okoz. A patológia progresszív demenciát, viselkedésbeli változásokat és az önellátás fokozatos elvesztését okozza. A korai felismerés és a hatékony kezelés nagymértékben csökkenti az egészségügyi terheket, és örömet okoz a családnak.
Mi az Alzheimer-féle demencia?
Az Alzheimer-kór az idősek gyakori betegsége, amely memóriavesztést okoz, súlyosan érinti az agyat és megzavarja a napi tevékenységeket. Emellett a betegség negatívan befolyásolja a beteg gondolkodását és nyelvi képességeit is.
Az Alzheimer-kórt egy degeneratív folyamat okozza, melynek következtében az agyban öregedő amiloid plakkok és idegrostfonatok képződnek. Ezek az anyagok, ha lerakódnak, elpusztítják az agysejteket, és befolyásolják a páciens kognitív képességeit. Azóta feledékenyebbé tenni őket, sok szorongást okozva a betegekben és a családtagokban, mert elfelejtik lekapcsolni a tűzhelyet, elfelejtik becsukni az ajtót, nem ismerik fel gyermekeiket, unokáikat...
A betegségben szenvedők átlagosan 8-10 évig élhetnek a tünetek megjelenésétől számítva. Azonban még mindig vannak olyan esetek, amikor az Alzheimer-kór felismerése és megfelelő kezelése esetén tovább lehet élni.
Az Alzheimer-kórt az idegsejtek elpusztító degenerációja okozza
Mik az Alzheimer-kór tünetei?
Az Alzheimer-kór számos különböző tünetet okoz a betegnek, ami befolyásolja a beteg függetlenségét a mindennapi életben. A tünetek megjelenése a betegség formájától és stádiumától is függ. Az enyhe stádiumban a betegség tünetei gyakran csendesen haladnak, memóriavesztési panaszokkal. De ahogy a betegség súlyosbodik, a beteg is zavarttá válik, nem tud enni, inni, fürdeni vagy tisztálkodni.
A következő tünetek segítenek felismerni az Alzheimer-kór korai jeleit, hogy a beteget időben diagnosztizálják és kezeljék:
Emlékezet kiesés
Az Alzheimer-kórban szenvedők gyakran nem emlékeznek az új információkra. A betegség lefolyásától és súlyosságától függően a beteg feledékenységének mértéke is változó. A korai szakaszban a betegek néhány napig elfelejthetik az új dolgokat, amelyek a korai szakaszban történtek. De a későbbi szakaszokban a páciens fokozatosan elfelejti a néhány órával ezelőtt történt eseményeket vagy az imént elmondott információkat. Az előrehaladott stádiumban a beteg elfelejti azokat az eseményeket is, amelyek régen történtek.
Az Alzheimer-kórban szenvedők nem fognak emlékezni az új információkra
Nyelvi kifejezési nehézség
Az Alzheimer-kórban szenvedők gyakran nem emlékeznek az általuk ismert emberek nevére, és nehezen tudnak beszélgetni másokkal. Előrehaladottabb szakaszokban előfordulhat, hogy a beteg rossz szót használ, vagy elfelejtheti a szó jelentését. Ez sok nehézséget okoz a páciens számára a kommunikációban és az életben.
Változtassa meg a viselkedést, a hangulatot, a személyiséget
Egyes emberek, ha betegek, sok változást tapasztalnak személyiségükben és viselkedésükben. Érzelmeik hajlamosak lesznek a zűrzavarra, ami zavarttá, kételkedővé, depresszióssá, szorongóvá és félelmetessé teszi őket. Nem csak a személyiségük változhat, könnyen feldühödnek otthon, munkahelyükön, baráti társaságban vagy olyan helyeken, ahol kényelmetlenül érzik magukat. Egyes esetekben hajlamos visszahúzódni, nem akarnak kommunikálni. Egyes esetekben a betegek kezdenek feladni hobbijukat, társadalmi tevékenységeket, munkaprojekteket, kedvenc sportokat vagy olyan dolgokat, amelyeket mindennap szívesen csinálnak.
Az Alzheimer-kórban szenvedők egyes esetei hajlamosak visszavonulni
Melyek az Alzheimer-kór kockázati tényezői?
Bár a betegség okai nem teljesen tisztázottak, a tudósok felismerték az alábbi kockázati tényezők némelyikét, amelyek növelik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát:
Sok olyan tényező van, amelyről úgy gondolják, hogy hajlamosít az időskori Alzheimer-kórra
Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kór diagnosztizálásához az orvosoknak alapos kórtörténetet kell felvenniük, és alapos fizikális vizsgálatot kell végezniük. Az orvosnak tudnia kell a személy által szedett gyógyszerekről, az egészségügyi állapotról és a családban tapasztalható hasonló tünetekről. A memória és a kognitív állapot felmérésére egy sor tesztet végeznek. A szükséges információk megszerzése után az orvos megfelelő vizsgálatokat, például vérvizsgálatokat és koponyaképalkotást javasol.
Egyes speciális betegeknél az orvos lumbálpunkciót javasolhat a betegség megerősítésére. Ez az eljárás segít az orvosoknak pontosabban diagnosztizálni az Alzheimer-kórt, és kizárni a hasonló tünetekkel járó egyéb állapotokat. Ezért az Alzheimer-kórra utaló tünetekkel rendelkező betegeket tapasztalattal és felszereléssel rendelkező egészségügyi intézményekben kell kivizsgálni és tesztelni.
Az Alzheimer-kórra ez idáig nincs gyógymód, de tudományos megoldásokkal továbbra is megelőzhető és lassítható a betegség progressziója. A fentiekben néhány információ található az okokról, valamint az Alzheimer-kór felismerésének jeleiről. Reméljük, hogy segíthetünk további hasznos információkhoz jutni erről a betegségről!
A pitvarfibrilláció – egy szívritmuszavar, amely szabálytalan szívverést okoz – mintegy 46,3 millió embert érint világszerte. Egy tanulmány azt sugallta, hogy a pitvarfibrilláció a kognitív hanyatlás és a memóriavesztés potenciális tényezője lehet.
Az Alzheimer-kór meglehetősen gyakori betegség az idősek körében. A mai napig a betegség néhány fiatalnál is megjelent. Mi okozza az Alzheimer-kórt és mik a tünetei? Tudja meg az alábbi cikkből!
A demencia megzavarhatja a mindennapi életet, ami nem az öregedés tipikus velejárója, de figyelmeztető tünetek lehetnek, amelyek már vannak.
A bőr öregedésének megelőzésére számos módszer létezik, amelyekben a természetből származó élelmiszerek felhasználása az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb. Hangszer
Az SpO2 az egyik alapvető életjel, amely a vér oxigénállapotát jelzi. A jelenlegi Covid-19 járványhelyzetben a kézi SpO2-mérő megfelelő használatának ismerete nagyon fontos ahhoz, hogy megismerhessük saját és családja egészségi állapotát.
A samponozás segít megtisztítani és kisimítani a hajat, miközben segíti a vérkeringést és ellazítja a lelket. De ha fáj a fejed, érdemes hajat mosni? A következő cikk sok ember kérdésére választ ad.
Az ideális stroke mentési idő a kezdettől számított első 3 óra. A megfelelő stroke elsősegélynyújtás, az aranyidő kihasználása növelheti a beteg életének megmentésének valószínűségét és csökkentheti az agykárosodás következményeit.
A szélütés a fiatalok rossz szokásai miatt egyre fiatalabb és gyakoribb, de sokan szubjektíven még mindig úgy gondolják, hogy ez az idősek betegsége. A fiatalok szélütését gyakran figyelmen kívül hagyják mindaddig, amíg az orvosi beavatkozás „aranyideje” el nem vész, ami súlyos következményekkel jár.
A kozmetikai allergiás csalánkiütés gyakori jelenség, különösen az érzékeny és törékeny bőrűek számára. Ezért rendkívül fontos az allergia okának feltárása, amely segít időben kezelni, és korlátozni a betegség terjedését.
Az aranyér az anális-rektális területen, a test érzékeny területén jelenik meg. Ez a nemi szervek közelében lévő terület, így ez a páciens szexuális kapcsolatára is hatással lesz.
Az aranyérnek 4 szintje van, mindegyik szintnek különböző tünetei és kezelési módjai vannak. Különösen a 4. fokozatú aranyér az utolsó és legsúlyosabb szakasz. Ismernie kell a tüneteket, és mielőbb orvosi ellátást kell kérnie, mielőtt a betegség súlyos stádiumba lépne.
Az Egészségügyi Világszervezet válaszolt arra a kérdésre, hogy császármetszés után újra teherbe eshetek? a szülés utáni 24 hónapot tartják a legbiztonságosabb lehetőségnek. Ezért alkalmazzunk biztonsági intézkedéseket a szex során, hogy elkerüljük a császármetszés utáni korai terhességet.
Sok terhes nő attól tart, hogy a terhesség utolsó hónapjában a szex koraszüléshez vagy fejérintéshez vezet. Ez is megtörténhet, de ha tudja, hogyan, akkor is biztonságos szexet folytathat.
