A rheumatoid arthritis egy autoimmun betegség, amely az ízületeket érinti, és középkorú nőknél gyakori. Különösen a Felty-szindróma a betegség ritka szövődménye. Sokan kíváncsiak, mik a Felty-szindróma tünetei? Vagy hogyan lehet hatékonyan kezelni a betegséget? Tanuljunk meg erről a témáról az aFamilyToday Blog segítségével!
Felty-szindrómával gyakran találkozhatunk olyan rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél, akik nem kezelik a betegséget, vagy kezelésük nem hatékony, így a betegség progresszív és nehezen kontrollálható. A Felty-szindrómát három tényező jellemzi: A páciensnél rheumatoid arthritist diagnosztizáltak, jelenleg csökkent a fehérvérsejtszáma és megnagyobbodott a lépe. A betegeket szakemberrel kell kezelni, hogy elkerüljék a betegség előrehaladását, ami hosszú távon befolyásolja az egészséget.
Mi az a Felty-szindróma?
A rheumatoid arthritis angol nevén rheumatoid arthritis, rövidítve RA. Ez egy krónikus szisztémás autoimmun betegség, melynek elváltozásai főként a végtagok ízületeiben koncentrálódnak. A rheumatoid arthritis előrehaladtával a betegnél fennáll a Felty-szindróma kialakulásának kockázata.
A Felty-szindróma a rheumatoid arthritis késői stádiumú szövődménye. Ez azonban meglehetősen ritka szindróma.
A Felty-szindróma három jellemzőből áll: a páciensnél rheumatoid arthritist diagnosztizáltak, és a perifériás vérvizsgálatok során csökkent a fehérvérsejtszám és megnagyobbodott a lép. Ez a szindróma megnehezítheti a gyakori fertőzéseket, különösen a bőrben és a felső légutakban.
A Felty-szindróma a rheumatoid arthritis szövődménye
Mi okozza a Felty-szindrómát?
Az autoimmun betegség, a rheumatoid arthritis, valamint a Felty-szindróma etiológiája még mindig nem tisztázott. A hosszú ideje súlyos rheumatoid arthritisben szenvedő betegeknél Felty-szindróma alakult ki.
Ezért a Felty-szindrómára leginkább hajlamos alanyok a hosszan tartó rheumatoid arthritisben szenvedők, általában 50 és 70 év közötti nőknél. Ugyanakkor azoknál a betegeknél, akik nem követik az orvos által előírt kezelési rendet, vagy nem kezelik a rheumatoid arthritist, fennáll a Felty-szindróma kialakulásának veszélye.
Ezenkívül a Felty-kórban szenvedő betegek érzékenyebbek a fertőzésekre, mint a csak rheumatoid arthritisben szenvedő betegek. Mert ilyenkor a beteg vérében jelentősen csökken az immunsejtek száma. A fertőzés szepszissé fejlődhet , ami életveszélyes.
A Felty-szindróma megnyilvánulásai
A Felty-szindróma tünetei változatosak. A betegek azonban a következő közös jellemzőket mutatják:
- A beteg fáradtságot, étvágytalanságot, étvágytalanságot és kényelmetlenséget érez az egész testben.
- Kék bőr, sápadt nyálkahártya.
- Gyors fogyás, könnyen okoz testgyengeséget .
- A kéz, a láb, a csukló, a boka vagy a térd ízületei fájdalmasak, megduzzadnak és deformálódnak.
- Csökkent ellenállóképességű , ismételt fertőzések miatti lázra hajlamos betegek .
- Ritka tünetek a könnyező szemek vagy égő szemgolyók.
A betegek érzékenyek a Felty-szindrómás ismétlődő fertőzésekre
Diagnosztikai módszer
Annak érdekében, hogy az orvos végleges diagnózist tudjon felállítani, valamint a megfelelő kezelési módszert kiválaszthassa, a pácienst szakorvosi vizsgálatnak kell alávetni számos paraklinikai vizsgálat elvégzésével.
Először is, az orvos információkat gyűjt a kórtörténetről, beleértve azt is, hogy a páciensnek mennyi ideig voltak tünetei vagy diagnosztizálták a múltban rheumatoid arthritist, és mennyi ideig tart a betegség. Ugyanakkor az orvosnak tudnia kell, hogy a betegnek voltak-e ismétlődő fertőzései.
Ezután a mozgásszervi-ízületi szakember klinikai vizsgálatot végez a Felty-szindróma megnyilvánulásainak kimutatására és meghatározására, beleértve: étvágytalanságot, gyakori fáradtságot.
A páciensnek teljes körűen meg kell vizsgálnia a kéz- és lábujjak ízületeit, valamint a csukló és a boka ízületeit. Ezenkívül ellenőrizze a nagy ízületeket, például a váll-, csípő- vagy térdízületeket duzzanat, fájdalom vagy ízületi deformáció szempontjából.
Az összegyűjtött tünetek alapján az orvos lokalizálja a betegséget, hogy végleges diagnózist állítson fel mozgásszervi - ízületi betegségek vagy egyéb anyagcsere-rendellenességek esetén.
A pontos diagnózis érdekében a beteget vérmintákkal kell megvizsgálni. A teljes vérkép megmutatja a beteg vérében lévő fehérvérsejtek számát. Ezen túlmenően, a rheumatoid faktor kimutatása a vérben értékes lesz a betegség diagnosztizálásában.
A klinikai vizsgálatok és a paraklinikai tesztek eredményei segítenek az orvosoknak a betegség diagnosztizálásában
Másrészt a páciensnek bizonyos képalkotó módszereket kell alkalmaznia olyan technikákkal, mint a röntgen vagy az ultrahang az ízületek és más szervek károsodásának kimutatására. Az ultrahangos eredmények kimutathatják a lép megnagyobbodását, valamint a nyirokcsomók és a máj megnagyobbodását.
A szubklinikai eredmények fontos referenciainformációt jelentenek az orvosok számára a betegség diagnosztizálásában, valamint a betegség stádiumának felmérésében és az egyes betegek számára megfelelő kezelési rend kiválasztásában.
Felty-szindróma kezelése
Felty-szindróma diagnosztizálása esetén a betegeknek követniük kell a kezelési utasításokat és a szakember utasításait a legjobb eredmény elérése érdekében. Ha a betegnek sikerült kontrollálnia a rheumatoid arthritist, az esettől függően az orvos elrendelheti a Felty-kór kezelését vagy sem.
Néhány gyakori kezelés a következőket tartalmazza:
- Gyógyszerek használata a kezelésre: Jelenleg számos gyógyszercsoport létezik, amelyek képesek lassítani a rheumatoid arthritis progresszióját. A beteget azonban a kezelőorvosnak a gyógyszer szedésének teljes ideje alatt felügyelnie kell a nem kívánt hatások elkerülése érdekében.
- Splenectomia: A lép az a szerv, amely elpusztítja a vérsejteket a szervezetben. Ha a gyógyszeres kezelés nem működik, az orvos felkérheti a beteget lépeltávolításra a perifériás vérsejtszám javítása érdekében.
A betegnek szigorúan be kell tartania az orvos utasításait és utasításait a kezelés során. Ugyanakkor a betegeknek be kell tartaniuk a nyomon követési látogatások ütemtervét, hogy frissítsék egészségi állapotukat és a kezelésre adott válaszukat, segítsenek az orvosoknak a gyógyszerek beállításában, valamint szükség esetén módosítsák a kezelési módszereket.
A kezelés során a betegeknek gondoskodniuk kell arról, hogy eleget pihenjenek, és kiegyensúlyozott, tudományos étrendet kell tartaniuk. Esettől függően a betegek otthon járóbetegként kezelhetők, vagy folyamatos kórházi monitorozásra szorulnak.
A betegeknek követniük kell az orvos utasításait
Fent egy cikk található az aFamilyToday Blogról a Felty-szindrómáról . Remélhetőleg a cikk segítségével megtudhatja az alapvető információkat ebben a témában. A Felty-szindróma a rheumatoid arthritis szövődménye. A szindróma három jellemzőből áll: a páciens kórtörténetében rheumatoid arthritis szerepel, csökkent fehérvérsejtszám és megnagyobbodott lép. Felty-szindróma vagy rheumatoid arthritis diagnosztizálása esetén a betegeknek a betegséget szakember által előírt módon kell kezelniük és ellenőrizniük kell, hogy elkerüljék a hosszú távú egészségügyi hatásokat.