A hússal és szemekkel kapcsolatos álmok meglehetősen gyakoriak a forró és párás éghajlatú trópusi országokban, különösen a szeles és homokos területeken, például a tengeren. A Központi Szemkórház által végzett felmérések azt mutatják, hogy a lakosság mintegy 5%-a szenved pterygium-szövődményektől.
A hússal és szemekkel kapcsolatos álmok meglehetősen gyakoriak a forró és párás éghajlatú trópusi országokban, különösen a szeles és homokos területeken, például a tengeren. A Központi Szemkórház által végzett felmérések azt mutatják, hogy a lakosság mintegy 5%-a szenved pterygium-szövődményektől.
Mi a húsos álom?
A pterygiumot általában a szemgolyó kötőhártyájának ultraibolya sugárzás (napfény) hatására bekövetkező degenerációja okozza.
A pterygium, közismert nevén a szem vérmembránja vagy legyező, egy kötőhártya-redő és legyező alakú rostos szövet, amely behatol a szaruhártya felszínébe. A pterygiumot általában a szemgolyó kötőhártyájának ultraibolya sugárzás (napfény) hatására bekövetkező degenerációja okozza.
A pterygium 2 részre oszlik: A pterygium a szaruhártyával (fekete középponttal) kapcsolódik és fedi, a pterygiumnak mozgó legyezőkúpja van a retinán. Idővel a pterygium fokozatosan növekszik, és behatol a szaruhártya belsejébe, és lefedheti a pupillát, más néven pupillát, csökkentve a beteg látását. A helytől és az érintkezési környezettől függően a hús gyorsan vagy lassan nő.
A pterygium szövődményeinek tünetei
Ha álmodban követed a szem képét, látni fogod:
- Ragadós, piros (különösen szélnek, füstnek, pornak vagy alkoholfogyasztásnak kitéve). Amikor az álmok megtámadják a szaruhártya nagy részét, a beteg rossz látást fog látni.
A szemvizsgálat során látni fogja:
- A szem belső és/vagy külső sarkában vörös hártya található, amely részben befedi a szaruhártya (sárgája).
A húsálmok okai
A szem belső és/vagy külső sarkában vörös membrán található, amely részben befedi a szaruhártya (mitesszer)
A pterygium szövődményének jelenleg nincs egyértelmű oka, gyakori azoknál az embereknél, akik sok napfénynek vannak kitéve, és olyan területeken élnek, ahol erős a szél és a por. Ha sok napfénynek van kitéve, az ultraibolya sugárzás károsítja a kötőhártya és a szaruhártya peremén lévő csírasejteket, ha ez az akadály megsemmisül, pterygiumot okozhat. Világszerte a pterygium szövődmények aránya magasabb az egyenlítő közelében található populációkban, mint a mérsékelt égövi régiókban. Hazánkban a központi tengerparti tartományokban gyakori.
Az álomhús 4 szintre oszlik:
- I. fokozat: a pterygium csak a szaruhártya szélén túl nőtt
- II. fokozat: a pterygium a szaruhártya sugarának kevesebb mint 1/2-ét fejlesztette ki
- III. fokozat: ez a szint az, amikor a horonyfej meghaladja a szaruhártya sugarának felét
- IV. fokozat: a pterygium a szaruhártya közepén keresztül nőtt
Ezenkívül a szövődmények két típusra oszthatók:
- Elsődleges álom: soha nem műtötték meg.
- Ismétlődő álmok: legalább egy műtéten estek át
A korai stádiumban, amikor az új pterygium megjelenik, a beteg szinte nem érez kellemetlenséget, ha mások ránéznek, vastag membrán jelenik meg a szemben. Amikor a pterygium tovább fejlődik, a könnyek egyenetlenül válnak ki azon a területen, ahol a pterygium található, ami kiszárítja ezt a területet, és csomók érzetét okozza - vörös szemek, sőt viszketés, különösen érintkezéskor. szélnek, pornak való kitettség vagy alkoholfogyasztáskor. Később, amikor a húsos álom sokat eszik az íriszbe, homályos látást, asztigmatizmust okoz, így a kép torz lesz.
Pterygium szövődmények kezelése
A pterygium szövődményei gyógyszerekkel nem gyógyíthatók. A múltban sokan úgy gyógyították meg magukat, hogy bambuszrügyeket, libatollakat vagy gyógynövényeket használtak az álmok „verésére”. A betegség nem gyógyítható, de számos veszélyes szövődményt is okoz, mint például a szaruhártya fekélyek, sőt a sclera...
A tünetektől függően az orvosok döntenek az álmok kezeléséről
A pterygium szövődményeinek kezelése sebészeti módszerrel történik, és akkor kerül sor, ha a pterygium befolyásolja a látást vagy túlzott stimulációt okoz. Számos halotti módszer létezik. Korábban a műtét utáni kiújulás aránya meglehetősen magas volt (40%), a visszatérő pterygium gyakran súlyosabb volt, mint a primer pterygium, még a betegek szemét is megnehezítette.
A tünetektől függően az orvos dönt az álmok kezeléséről. Abban az esetben, ha az álom kicsi, nem igényel kezelést, a betegnek az a tanácsa, hogy amikor kimegy a napra, viseljen napszemüveget, hogy megvédje a szemét az ultraibolya sugárzástól, és elkerülje a szél és a por bejutását a szemébe. A pterygium-szövődményekben szenvedő betegek gyakran száraz szem vagy iritis tüneteit mutatják. Ekkor a beteg több műkönnyet vagy gyulladáscsökkentőt használhat, de orvosi felügyelet alatt kell tartani, mert a gyulladáscsökkentőknek sok mellékhatása lesz.
A pterygium eltávolítása önmagában a műtét a leggyorsabb gyógyulási mód, de a kiújulás aránya nagyon magas, akár 30-80%, általában idős betegeknél alkalmazzák, kevés és kis pterygium esetén. Ha a betegség kiújult, a betegség progressziója sokszor gyorsabb lesz, mint akár a műtét előtt. A megnyilvánulások is kifejezettebbek, mint például az élénkvörös álmok, irritáltság érzése, kényelmetlenség, könnyek kíséretében, zsúfolt szemek, ragadós szemhéjak. Ezért a pterygium szövődménye olykor nem nehezíti meg az orvosok tétovázását a rövid időn belüli műtét mellett, és a beteg egy másik beteg kiújulását látja, ezért nem mer műteni.
A betegnek másnap utóellenőrzésre van szüksége, hogy a sebész át tudja tekinteni a halotti területet, valamint a graftot. Egy héttel később a beteget újra meg kell vizsgálni, hogy meggyógyult-e a szaruhártya? A felmerülő problémák azonnali kezelésére. Ha a varratok miatt csomós érzés jelentkezik, a páciens kényelme érdekében eltávolítható. Ezt követően a betegeknek 1 havonta, 3 havonta vagy 6 hónap-1 év után újra meg kell vizsgálniuk a végleges kezelést.