Az afrikai sertéspestis a sertések vezető járványa, magas mortalitási rátával és az élet számos területére jelentős hatással. Ismerjük meg az afrikai sertéspestist okozó vírust és a gyakori tüneteket a megfelelő intézkedések megtételéhez.
Az afrikai sertéspestis először 1921-ben jelent meg Afrikában, és eddig több mint 20 országban terjedt el, mint például Vietnam, Oroszország, Korea, Csehszlovákia, Magyarország, Lettország, Moldova, Finnország, Románia, Dél-Afrika, Ukrajna és Zambia, amelyek közül Kína a legkeményebben sújtott.
Mi az afrikai sertéspestis? Miért lett belőlük is járvány?
Az afrikai sertéspestis rendkívül veszélyes, és úgy tűnik, minden évben kitör
Az afrikai sertéspestis nem közvetlenül érinti az emberi egészséget, hanem a fertőzött sertéshús fogyasztásán és a gyomor-bélrendszeri betegségeken keresztül. Ezenkívül a sertéspestis vírus átterjedhet sertésekről más állatokra, például csirkékre, kacsákra, szarvasmarhákra, legyekre, szúnyogokra, egerekre, macskákra... egyéb veszélyes betegségek szövődményeit okozva.
Az afrikai sertéspestis vírusa gyorsan terjed és nehezen megfékezhető, így könnyen kialakulhat olyan világjárvány, amely nagy károkat okoz az embereknek, az állatállománynak és a hatóságoknak a beteg sertések megsemmisítésében, a járványos területek elkülönítésében...
Mennyire veszélyes az afrikai sertéspestis?
Az afrikai sertéspestis a fertőzött sertések 100%-át elpusztítja
A sertéspestis vírusa az egyik erős, rendkívül ellenálló vírus. Gyorsan terjednek a sertéscsordákban, nagy hatótávolságúak, és a fertőzött sertések majdnem 100%-át elpusztítják. A vírus elpusztult sertéshúsban élhet, és alacsony hőmérsékleten tárolva körülbelül 3-6 hónapig fennmarad.
Emellett azok, akik szeretnek sertésvérlevest fogyasztani, a kolerával fertőzött sertések fertőzésére is hajlamosak, mert a vírus hűtve körülbelül 6 évig élhet disznóvérben.
Mivel a sertéshús az emberi táplálék egyik fő forrása, a sertésekben terjedő afrikai sertéspestis nagyszámú elhullást okozhat, súlyosan érintve az emberek életét. Ez a járvány minden évben kitör, gyorsan terjed a sertéscsordákon, és hazánknak évente több mint néhány tízmillió sertést kell elpusztítania. A járvány nemcsak az emberi egészséget és a pszichológiát érinti, hanem az ország gazdaságát is csökkenti.
Szabad-e kolerával fertőzött sertéshúst enni?
Ha koleravírussal fertőzött főtt sertéshúst eszik, az emberek nem fertőződnek meg kolerával (mivel a vírus nem fertőző emberre). A beteg sertéshús azonban sok vírust és egyéb fertőző baktériumot tartalmaz, ha hosszú ideig nagy mennyiségben használják, az embereket megmérgezi az emésztőrendszer, ami káros egészségügyi hatásokat okoz.
Emellett a kolerával fertőzött sertéseket számos más veszélyes betegség is kíséri, mint az influenza, tífusz, kékfülű malacok... .
A sertések afrikai sertéspestissel való fertőzésének tünetei
A sertések afrikai sertéspestissel való fertőzésének jelei
A kolerával fertőzött sertések esetében az egyetlen módszer a megsemmisítés, nem a kezelés. De mivel a lappangási idő 3-10 nap, könnyen átterjedhet más sertésekre.
Ugyanis, hogy elkerüljük azt a helyzetet, hogy nagyszámú sertést kell elpusztítani, érdemes odafigyelni a sertések betegségének korai jeleire, hogy időben tegyünk kezelést.
Az afrikai sertéspestisnek négy fő formája van:
Krónikus forma
Általában 2-3 hónapos malacoknál jelenik meg, közepes vagy alacsony életképességű vírustörzsek miatt. A lappangási idő 1-2 hónapig tart, a gyomor-bélrendszeri betegségek tünetei egyértelműen megjelennek. Eleinte szilárd, esetenként folyékony széklete van a sertéseknek, majd légzési nehézségek lépnek fel, a bőrelhalás fekélyeket, foltos hámlást, vérzés miatt vörös, lila foltok jelennek meg a bőrön.
A mortalitás ebben a formában körülbelül 30-70%, de ha a sertések felépülnek a betegségből, akkor is megfertőződnek a vírussal, és krónikus megbetegedésekké válnak, továbbra is továbbadhatják a betegséget.
Akut forma:
A sertések magas, körülbelül 40,5-42 Celsius fokos lázzal rendelkeznek, amely az első 2-3 napig tart. Aztán abbahagyta az evést, halmokban feküdt egy vízforrás közelében. A bőr számos területe, mint például a fülek, a farok, a lábak, a mellkas alsó bőre és a has, fehérről pirosra változik, néhány nappal később az erős vérzés lilára változik.
A sertés elpusztulása előtt még mindig magas láz, légzési nehézség, neurológiai tünetek, például rendellenes járás, szem-, orr- és végbélnyílás vérzése volt. A sertések 3-5 napon belül kelnek, és körülbelül 1 hét betegség után elpusztulnak.
Túlakut forma:
A vírussal fertőzött sertések erős toxicitásúak, és gyorsan elpusztulnak, mielőtt klinikai tüneteket mutatnának. Amikor a sertések elpusztulnak, erős vérzés, különösen a gyomorban, a vékonybélben és a vastagbélben, a végbélnyíláson keresztül távozik. A máj megnagyobbodott, a tüdő vérzik, a légcső és a hörgők habot tartalmaznak.
Akut szubakut forma:
Ez is egy közepes toxicitású vírus által okozott enyhe forma, a halálozási arány nem túl magas. A sertések tünetei enyhe láz, fogyás és rugalmatlanság, rosszkedvű járás, letargia, gyengeség, köhögés és légszomj, mint az egymáson fekvés.
A súlyosan beteg sertések nehezen lélegeznek, köhögnek, és a tüdejük baktériumokkal fertőződhet meg, majd körülbelül 15-45 napos betegség után elpusztulhat.