Március-április az az időszak, amikor a bárányhimlő gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt kitör. Sok szülő, mivel nem rendelkezik a szükséges ismeretekkel a gyermekek bárányhimlőjének gondozásához, akaratlanul is egyre rosszabbá teszi babája állapotát.
A bárányhimlő szezonja, amikor sokan rendkívül aggódnak a betegség által okozott veszélyes szövődmények miatt, különösen a gyermekek és a terhes nők célcsoportja számára. Tehát mi a betegség természete, és milyen következményekkel jár a betegre nézve? Az aFamilyToday Health következő cikke segít az olvasóknak megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Mi a bárányhimlő?
A bárányhimlő (bárányhimlő) a Varicella zoster vírus által okozott akut fertőzés. A betegség leggyakrabban a városi területeken fordul elő, ahol a lakosság sűrűn lakott, különösen a változó évszakokban. A legfogékonyabb korosztály a 2-7 éves korosztály, leginkább a bárányhimlő elleni védőoltásban nem részesült gyermekek körében. A betegség ritkán fordul elő 6 hónaposnál fiatalabb gyermekeknél. A felnőttek is veszélyben vannak.
A betegség tünetei
A bárányhimlő 10-21 nappal a vírussal való érintkezés után kezdődik, és általában körülbelül 5-10 napig tart. A kiütés a betegség kezdetét jelzi. Egyéb jelek és tünetek, amelyek 1-2 nappal a kiütés előtt jelentkezhetnek, a következők:
Láz
Étvágytalanság
Fejfájás
Fáradt.
Ha elkezdődött, a bárányhimlő 3 szakaszon keresztül halad át:
A vörös foltok különböző méretűek, majd az egész testre terjednek
Buborékok jelennek meg
A hólyagok kiszáradnak és felvarródnak, majd néhány nap múlva a varasodás leesik.
Megjegyzés: Ha a gyermekek bárányhimlősek, a szülők semmiképpen sem hagyják, hogy gyermekeik vakaródjanak, mert ha a hólyagok felrobbannak, szétterjednek, és mély hegeket és sok más veszélyes szövődményt hagynak hátra.
A betegség szövődményei
A bárányhimlő gyakori betegség, de a szövődmények nagyon veszélyesek és akár végzetesek is lehetnek. A szövődmények a következők:
A bőr, lágy szövetek, csontok, ízületek vagy vér (plazma) fertőzései
Kiszáradás
Tüdőgyulladás
Encephalitis (agyhártyagyulladás)
Toxikus sokk szindróma
Reye-szindróma bárányhimlő alatt aszpirint szedő embereknél.
Kit fenyeget a fertőzés veszélye?
A bárányhimlő szövődményeinek magas kockázata a következők:
Újszülöttek és csecsemők, akiknek anyja nem volt bárányhimlős, vagy nem oltották be bárányhimlő ellen
Felnőtt
Terhes nők, akiknek nem volt bárányhimlőjük
Asztmás gyermekek.
Bárányhimlő terhesség alatt
A bárányhimlővel fertőzött terhes nők számos veszélyes szövődményt tapasztalnak mind az anyára, mind a magzatra nézve. Ha az anya bárányhimlős a terhesség korai szakaszában, a baba alacsony születési súllyal, születési rendellenességekkel a karokban vagy a lábakban születhet . Ha egy terhes nő bárányhimlőt kap a szülés előtti héten vagy a szülés után néhány napon belül, a fertőzés súlyos és életveszélyes fertőzést okoz az újszülöttben.
Ha Ön terhes, és soha nem volt bárányhimlője, beszéljen kezelőorvosával a betegségnek a születendő babára gyakorolt kockázatairól és hatásairól.
Bárányhimlő és övsömör
Ha korábban volt bárányhimlője, nagyobb a kockázata egy másik, a reaktivált varicella zoster vírus által okozott betegségnek, az övsömörnek. A bárányhimlő megfertőződése után a varicella-zoster vírus egy része még életben marad az idegsejtekben. Évekkel később a vírus újra aktiválódhat és övsömört okozhat . A vírus gyakran újra megjelenik időseknél és legyengült immunrendszerű embereknél.
Az övsömörnek megvannak a maga szövődményei, amelyek általában fájdalmasak az övsömör kiütésének megszűnése után. Ez a szövődmény az úgynevezett idegi fájdalom követi herpesz fertőzés rendkívül veszélyes. Az övsömör elleni védőoltás (Zostavax) elérhető és az egészségügyi szakemberek által ajánlott bárányhimlőben szenvedő, 60 éves vagy annál idősebb felnőttek számára.
A bárányhimlő sok más veszélyes szövődményével mindig mindenki számára megszállottság. Az időben történő felismerés és kezelés a felmerülő kockázatok minimalizálásának előfeltétele. Remélhetőleg ez az információ segít az olvasóknak abban, hogy jobban megértsék a betegséget, és meghatározzák a megfelelő kezelési irányt.