Ha odafigyel, látni fogja, hogy a kisgyermekeknek mindig vannak olyan mondásai, amelyek meglepik a felnőtteket. Elmondható, hogy a világ a gyerekek szemében annyira rózsaszín és tele kalandokkal, hogy bárki vissza szeretne térni a gyermekkorba, hogy újra átélje ezt az érzést.
Tudományos kutatások bebizonyították, hogy a 11 éves kor az az idő, amikor a gyerekek elkezdik teljesen és teljes mértékben felfogni az őket körülvevő világot, ami nem sokban különbözik a felnőttekétől. Ezen a ponton a gyerekek képesek értékelni és megtalálni a problémák megoldásának módját, sőt, akár saját jövőjüket is megtervezik.
Ezzel szemben 11 éves koruk előtt a kisgyerekek egészen másképp látják majd a világot. Ebben a korban a gyerekeknek nincs elég tapasztalatuk ahhoz, hogy teljesen megértsék, mi történik. Kövesse az aFamilyToday Health oldalt, hogy kövesse az alábbi megosztásokat, és megtudja, miben különbözik majd a világ, amit a babája lát, mint a tiéd.
1. Gazdag képzelőerő
A kisgyermekek bizonyos korukig nem tudnak különbséget tenni a valóság és a fantázia között. Ezért a gyerekek mindig azt állítják, amit igaznak, igaznak gondolnak. Még ha a gyerekek hallanak is valamit másoktól, nem hisznek annyira, mint a felnőttek.
A tudósok számos tanulmányt is végeztek, és megerősítették, hogy a kisgyermekek észlelésében mindig két párhuzamos terület van: a képzelet és a gyakorlatiasság, mivel a gyerekek még mindig nem tudják megérteni, melyik tudás helyes és melyik helytelen.
2. Az absztrakt gondolkodási képesség hiánya
Valójában a 11 éven aluli gyerekek csak arra gondolnak, ami valóságos, de nem képesek az absztrakt gondolkodásra. Rudolph Schaffer pszichológus kísérletet végzett a gyerekek absztrakt gondolkodási képességével kapcsolatban. A kísérlet során két gyermekcsoportot kért meg: a 9 éveseket és a 11 éveseket, hogy keressenek egy extra helyet a testen, ahol egy extra szemet helyezhetnek el.
A 9 éves csoport gyerekei a homlokra mutattak, mert a szemek egyszerűen a közelben helyezkedtek el. Mindeközben a 11 évesek csoportja, mivel képesek voltak elvontabban gondolkodni, különböző lehetőségeket adott, például a tenyerükre téve a szemét, hogy mögé lásson.
3. Az idegen nyelv tanulása nagyon egyszerű dolog
A kisgyermekek könnyen megtanulhatnak nyelveket, míg a felnőttek nehézségekbe ütköznek, és egy kicsit tovább tart. Noam Chomsky nyelvész ennek az az oka, hogy az emberi agyban mindig van egy eszköztár-szerű terület, amely segít összekapcsolni a nyelvek összes szabályát, szintaxisát és mondatszerkezetét.
Agysejt milliói lesznek felelősek a gyermek észleléséért és nyelvi képességéért, összetett adminisztratív blokkokba építve. Ezek a rendszerek a gyermek 10 éves korára leállnak fejlődni. Éppen ezért minél idősebb leszel, annál nehezebb lesz idegen nyelvet tanulni.
4. Minden láthatatlanná válhat és eltűnhet
A gyermekek szemében, különösen az 1 év alattiak szemében, amit nem látnak, az örökre eltűnik. Jean Piaget pszichológus kidolgozta a tárgyak állandóságának elméletét, és bebizonyította, hogy egy tárgy létezésének észlelése a néző életkorától függ. Valójában egy gyermeknél a gyermek nem tudja teljesen megérteni egy tárgy létezését, amikor az láthatatlan.
5. A baba szemének tisztasága is szakaszonként változik
A tudósok kimutatták, hogy a babák nem tudják megkülönböztetni azoknak az embereknek az arcát, akikkel kapcsolatba kerülnek. Ráadásul a baba szemén keresztül is eléggé homályos minden a koncentrációs készség hiánya miatt.
A 6 hónapos kor alatti csecsemők nem tudják megkülönböztetni a különböző emberek arcát, de 9 hónapos korukra már alkalmazkodnak, és elkezdik megkülönböztetni az ismerős és ismeretlen emberek arcát. 1 éves korára a baba szeme hozzászokik ahhoz, hogy a tárgyra fókuszáljon, így tisztábban és őszintébben látja a dolgokat.
6. Az alakváltó készség hiánya
A kisgyermekek nem tudnak alakot cserélni. Ha két azonos űrtartalmú, de különböző alakú csészét teszel a gyermeked elé, majd a magas csészéből lassan vizet öntesz az alacsony, széles szájú csészébe, a gyerek azt fogja mondani, hogy a magasabb csészében lévő víz mennyisége kb. több. alacsony üveg. A gyerekek azt hiszik, hogy ha a csésze alakja megváltozik, akkor a benne lévő tartalom is alakot vált. Úgy gondolják, hogy a kisgyermekek csak egy dimenzióra, magasságra vagy szélességre tudnak összpontosítani, de nem kombinálhatják a kettőt.
7. Képes képzelőerővel rajzolni
A gyermekek motoros funkciói nem fejlődtek ki teljesen. Ezért a gyerekek nem tudnak olyan jól rajzolni, mint a felnőttek. Ezenkívül a gyerekek nem tudják sokáig tartani a tollat.
Egy kísérletet a következőképpen teszteltek: 5-9 éves gyerekekből álló csoport kapott egy csésze rajzolását. Különlegessége, hogy a csésze fogantyúját más irányba fordították, hogy a gyerek ne lásson. A rajzokat nézve azonban a 7 év alatti gyerekek mindegyike fogantyút rajzol a csészére, a 7 év felettiek pedig egy fogantyú nélküli csészét, ahogy én látom.
A pszichológusok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a fő különbség a kisgyermekek és a felnőttek között. Ha a felnőttek feladata egy általuk látott tárgy megrajzolása, pontosan azt rajzolják, amit látnak, míg a kisgyermekek olyan elemeket adnak hozzá, amelyeket nem látnak, de tudják, hogy többnek kell lenniük.
8. Az etikai normák ismerete
A gyerekek erkölcsi felfogása más, mint a felnőtteké. A felnőttek tudni fogják, melyik cselekedet jó és melyik rossz. Ami a kisgyermekeket illeti, az erkölcs meglehetősen egyszerű dolog. Kezdetben a kisgyermekek viselkedése azon az elképzelésen alapult, hogy elkerüljék a helytelen viselkedés miatti büntetést. Nagyobb gyerekeknél a gyerekek megértik, hogy az erkölcsi normák olyan viselkedésformák, amelyek jól teljesítenek. Minden egyes fejlődési szakasz elképzeléseket alkot az etikus viselkedésről, és a felnőttkorig folytatódik.
És egy érdekes kérdés: "Mi a rosszabb egy pohár szándékos törése között, mint kettő véletlen eltörése között?". A legtöbb gyerek azt válaszolta, hogy aki több poharat tört el, az a rossz ember, mert 2-vel többet tört el, mint aki csak 1-et.
9. A gyerekek gondolkodása eltér az igazságtól
Egy Sally Anne-kísérlet világossá tette a gyerekek gondolkodásának természetét. 2 felnőtt és 1 3 éves baba van ugyanabban a szobában. Az első felnőtt feláll és kisétál a szobából, a másik felnőtt pedig elrejti a játékot.
Az első személy visszatért a szobába, és megkérdezte a babát, hogy hol találja a játékot, és megkapta a választ a játék eredeti helyére. A baba azt hiszi, ha ő így gondolkodik, mások is így gondolják, függetlenül attól, hogy a felnőtt már tényleg nem látja a játékot az eredeti helyzetben.