Az asztmás roham jelei és hogyan kell asztmás vészhelyzetet adni

Az asztmás rohamban szenvedő betegeknél gyakran jelentkeznek olyan tünetek, mint a légszomj, zihálás, köhögés és mellkasi szorító érzés. Ha az asztmát nem kezelik azonnal, az rendkívül veszélyes a beteg életére.

A klinikai tünetek szerint az asztmának olyan jellegzetes tünetei vannak, mint a légszomj, zihálás, köhögés és mellkasi szorító érzés. Ha a betegnek asztmás rohama van, de a hozzátartozói vagy a környező emberek nem tudják, hogyan kell elsősegélyt nyújtani az asztmának, az rendkívül veszélyes a beteg életére. Az alábbi cikkben megtudhatja az aFamilyToday Blog segítségével az asztmát, valamint az asztma elsősegélynyújtását.

Az asztma exacerbációinak általános megértése

Asztmás roham során a légutak izomszalagjai aktiválódnak és összehúzódnak, más néven hörgőgörcs. Akut asztmás roham során a nyálkahártyák begyulladnak vagy megduzzadnak, ami több nyálkatermeléshez vezet, különösen a légutakat bélelő sejtekben. Ekkor felerősödnek az asztmára jellemző tünetek, mint légszomj, ziháló légzés, mellkasi szorító érzés, köhögés, csökkent tüdő szellőzőfunkció. Az asztma exacerbációja az asztma diagnózisának első jelének tekinthető, vagy gyakori a krónikus asztmában szenvedőknél.

Asztmás rohamról beszélünk, amikor a szervezet reagál olyan külső hatásokra, mint a pollen, vegyszerek, háziállatok szőrzete, felső légúti vírusok és rossz gyógyszertartás. A bronchiális asztma kezelése során az asztma súlyosbodhat. Ha az asztmás rohamot nem sikerül ellenőrizni, és más egészségügyi állapotok is jelen vannak, az halálhoz vezethet.

Asztmás roham akkor következik be, amikor a légutak körüli izomszalagok összehúzódnak

Az asztma jelei és tünetei

Néhány gyakori jel és tünet a következők lehetnek:

• Míg a beteg lélegzik, sípoló légzés és sziszegő hang hallható. A zihálás általában akkor jelentkezik, amikor a beteg kilélegzi, de néha zihálás lép fel, amikor a beteg belélegzi.
• A köhögés a légúti betegségek gyakori állapota. A köhögés a test reflexeként jelentkezik, hogy megpróbálja kiüríteni a légutakat, több oxigént hozva létre a tüdőben. A bronchiális asztma köhögése gyakrabban fordul elő éjszaka vagy hideg időben.
• Asztmás roham során a betegnek gyakran légszomja van, és gyakran légszomja is van. Az asztmás beteg légzése általában felületes, gyors, gyors és rövidebb, mint az egészséges emberé.
• Az angina vagy fájdalom a bal vagy a jobb oldalon gyakori állapot, amely az asztmás rohamot kíséri.
• Az asztmában szenvedő betegek diagnosztizálása során gyakran alkalmazzák a csúcskilégzési áramlást (PEF) a kilégzési kapacitás monitorozására. Az 50% és 79% közötti alacsony PEF érték asztmás rohamra utalhat.

Az asztma kockázati tényezői

A következő kockázati tényezők növelik az asztmát:

• Genetikai tényezők: Ha a családjában előfordult már asztma, nagyobb valószínűséggel alakul ki asztma is.
• Vírusfertőzés története: A kutatások összefüggésbe hozták az asztmát a gyermekkori vírusfertőzésekkel, például az RSV-vel.
• A gyerekeknél megfigyelhető, hogy az asztmás fiúk aránya magasabb, mint a lányoké. Serdülőknél és felnőtteknél azonban az asztma gyakoribb a nőknél.
• Bizonyos légúti betegségek, például sinusitis, tüdőfertőzések , influenza, megfázás vagy gastrooesophagealis reflux betegség hajlamosító tényezők az asztmára.
• A betegek gyakran vannak kitéve allergéneknek, például háziállatok szőrének, pornak, pollennek, penésznek, vegyszereknek, szennyezett levegőnek és cigarettafüstnek.

• A hirtelen időjárási változások, a hideg levegő, a magas páratartalom könnyen feltételeket teremt az akut asztmás rohamokhoz.
• A pszichológia és az érzelmek hatással vannak az asztmára, különösen az erős érzelmekre, mint a szorongás, szomorúság, aggodalom, stressz, nevetés stb.
• A beteg bizonyos gyógyszereket szed, amelyek befolyásolják a légutakat, például az aszpirint.
• A szulfit tartósítószerek általában olyan élelmiszerekben találhatók, mint a savanyú ételek, az alkohol, a szárított gyümölcsök stb.

Hogyan adjunk elsősegélyt asztmában

Hogyan adjunk elsősegélyt az asztmának otthon

A vészhelyzeti lépések sorrendje akut asztmás rohamban szenvedő beteggel való találkozáskor: 

• 1. lépés: Először is, hogy segítsen a betegnek lélegezni, válasszon egy kényelmes testhelyzetet a páciens felemeléséhez. Ülő helyzetben megkönnyíti a beteg légzését, küzd a légszomj ellen, mert ekkor a tüdő kitágul, és kedvező feltételeket teremt a légzéshez. Elő kell készítenie egy háttámlás széket, amelyen a beteg támaszkodhat és belekapaszkodhat, hogy könnyebb legyen a légzés. 
• 2. lépés: Az asztmás roham rosszabb lesz, ha ideges. Mert ha ideges vagy, a szorongás hatására a szervezet felszabadítja a kortizol hormont, ami szűkíti a hörgőket. Ezért nyugodt elmét kell felkészítenie, hogy segítse a pácienst mentálisan stabil tartásban.
• 3. lépés: Bizonyos specifikus allergének vagy hirtelen időjárási változások kiválthatják az asztmás roham súlyosbodását. Ezért friss környezetet kell teremteni, hogy a beteg távol maradjon az irritáló anyagoktól. 
• 4. lépés: Kérdezze meg a beteget, hogy van-e nála sürgősségi asztmás gyógyszer, mert általában az a beteg, aki tudja, hogy asztmája van, gyakran visz magával sürgősségi gyógyszert asztmás roham esetén. Ha igen, távolítsa el a gyógyszert, és segítsen nekik követni a gyógyszeres betegtájékoztatót.
• 5. lépés: Ha a betegnek nincs inhalátora, azonnal hívja a segélyszolgálatot, különösen gyermekek vagy idősek esetében. Ha a betegnek asztmás rohama van, ha nem használ inhalátort, nagy a fulladás veszélye.
• 6. lépés: Ha a beteg magával hozta az MDI kimért dózisú inhalátorhoz használt távtartót, felrázás után rögzítse az inhalátorhoz. Az inhalátor használata előtt kérje meg a beteget, hogy lélegezze ki teljesen, hogy a levegő távozzon, és döntse hátra a fejét. Javasoljuk, hogy a betegek öngyógyítást végezzenek, ha józanok. Mivel az inhalátorokat a megfelelő adagban kell bevenni, csak a beteg tudhatja maga, hogy melyik adag a megfelelő a számára. Amikor a beteg használja az inhalátort, segíthet a betegnek, hogy az inhalátort vagy a távtartót a szájához közel tartsa.
• 7. lépés: Meg kell jegyezni, hogy az asztma veszélyes krónikus betegség, így még ha a beteg állapota javul is az inhalátor használata után, a betegnek orvoshoz kell fordulnia a legjobb kezelés érdekében. 

Az inhalátor használata előtt kérje meg a pácienst, hogy lélegezzen ki annyi levegőt, amennyit csak lehetséges

Asztmás sürgősségi és kórházi kezelés

Akut asztmával a kórházba érkezéskor az orvos felméri a beteg állapotát és fizikális vizsgálatot végez: 

• Kezelőorvosa a következő szempontok szerint értékeli az asztmás rohama súlyosságát: légzésszám, pulzus, légzési nehézség (szóról szóra, nem tud beszélni), pulzus, pulmonalis lélegeztetőműködés és SpO2 áramlás.
• Ezenkívül az orvos ellenőrizhet bizonyos betegségeket vagy kísérő tényezőket, például tüdőembóliát, szívelégtelenséget, idegen testek aspirációját, felső légúti betegségeket stb.

Miután az orvos felmérte az akut asztmás állapot szintjét és előrehaladását, a következő kezelést folytatja: 

• Oxigén: Használjon mérőlombikot. Tartsa az SpO2-t 93-95%-on (6-11 éves gyermekeknél 94-98%).
• A hörgőtágítókat gyakran előnyben részesítik akut asztmás rohamokban gyors, rövid hatású hatásuk miatt. Az asztmás állapottól függően a SABA adagja és alkalmazásának gyakorisága a kezelés időtartamának megfelelően növelhető.
• Szisztémás kortikoszteroidok: Felnőttek esetében a prednizolon adagja 1 mg (vagy azzal egyenértékű)/ttkg/nap felnőtteknek, maximum 50 mg/nap. 6-11 éves gyermekek esetében az adag 1-2 mg/ttkg/nap, de legfeljebb 40 mg/nap. A szisztémás kortikoszteroidok alkalmazásának javasolt időtartama 5-7 nap.
• Inhalált, porlasztott kortikoszteroidok (budezonid vagy flutikazon): 2-4 mg/nap adag porlasztott felnőtteknek és 1-2 mg/nap adag gyermekeknek.
• A 2-4 hétig tartó kontroll gyógyszer adagolásának növelése szükséges a kezelésre való reagáláshoz. Azok számára, akik nem használtak kontroller gyógyszereket, az ICS-t stabil dózisban kell alkalmazni.
• Antibiotikumok: nem szabad válogatás nélkül alkalmazni, a szakértők csak bakteriális fertőzés akut súlyosbodása esetén javasolják.
• A válasz gyakran mérje fel az oxigéndózis csökkentésével és az SpO2 93-95%-os tartományban tartásával.

Hogyan lehet megelőzni az asztmát

Annak érdekében, hogy a betegség ne okozzon veszélyes szövődményeket, a szakértők azt javasolják, hogy a betegek tegyenek:

• Leszokni a dohányzásról : Korlátozza a dohányzást, a legjobb, ha teljesen abbahagyja a dohányzást. Kerülje el a passzív dohányzást is, különösen terhes nők esetében. 
• Testmozgás: Az asztmás betegeknek mérsékelt testmozgásra van szükségük annak megfelelően, hogy képesek-e javítani a szervezet ellenállását. 

Ösztönözze az asztmásokat, hogy legyenek aktívak általános egészségi állapotuk javítása érdekében

• Bizonyos, az asztmát súlyosbító gyógyszerek, például a béta-blokkolók vagy a gyulladáscsökkentők abbahagyása. Ha a beteg akut koszorúér-szindrómában szenved, az orvosok a béta-blokkolók szelektív kardioverzióját javasolják, ha az előnyök meghaladják a kockázatokat.
• Asztmások számára megfelelő étrend kialakítása: sok friss zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó diéta, kerülje az asztmások számára allergiát okozó ételeket, például savanyú ételeket, allergén babot stb.