Az agyalapi mirigy daganatainak diagnosztizálása és kezelése

Az agyalapi mirigy daganata olyan daganat, amely az agyalapi mirigy sejtjeiből fejlődik ki. A betegség főként 30-40 éves korban fordul elő, és gyermekeknél is megjelenhet. A betegség tüneteinek felismerése és a gyors diagnózis lelassíthatja a progressziót és kezelheti az agyalapi mirigy daganatait.

Az adenomák gyakoriak a 30 és 40 év közötti embereknél, és gyermekeknél is megjelenhetnek. Az agyalapi mirigy daganatai jóindulatúak és kezelhetők. Az agyalapi mirigy daganatai különböző méretekben és tünetekben jelennek meg. 

Mi az agyalapi mirigy?

Az agyalapi mirigy egy grammnál kisebb tömegű, borsó nagyságú kis mirigy, amely az agy aljában (az orr mögött) helyezkedik el, az agyalapi mirigynek vagy hipofízisnek (sella turcica) nevezett területen. Az agyalapi mirigyet gyakran „főmirigynek” nevezik, mivel ez felelős az emberi test összes endokrin funkciójának szabályozásáért.

agyalapi mirigy szerkezete

Az agyalapi mirigy két különálló részre oszlik, úgynevezett elülső és hátsó agyalapi mirigyre. Mindegyik rész több különböző típusú sejtből áll, amelyek különböző hormonokat választanak ki, amelyek felelősek a test különböző elemeinek egyensúlyáért. 

Az agyalapi mirigy elülső része a garatból ered. Az elülső hipofízis az agyalapi mirigy régiójának körülbelül 80%-át foglalja el, beleértve az elülső lebenyet és a közvetítő zónát. Az agyalapi mirigy elülső része felelős azért, hogy endokrin jeleket küldjön a vérbe, amelyek az egész szervezetben továbbítják.

Az agyalapi mirigy hátsó része az agy alapjától kezdődően fejlődik ki, a hipotalamusz (hipotalamusz) meghosszabbításától kezdve, és a hipotalamusz, az agy agyalapi mirigy feletti területe irányítja. A hipotalamusz és az agyalapi mirigy alkotja a szervezet neuroendokrin rendszerét.

A hátsó agyalapi mirigy korábban kialakul, de nem termel agyalapi mirigy hormonokat, hanem csak a hipotalamuszból származó idegsejtek (neuronok) idegvégződéseit hordozza. Ezek a neuronok vazopresszin és oxitocin hormonokat termelnek, amelyek az agyalapi mirigy szára mentén a hipofízis hátsó részébe kerülnek, ahol raktározódnak és kiválasztódnak a véráramba, amikor a szervezetnek szüksége van rá.

agyalapi mirigy szerkezete

agyalapi mirigy működése

Az agyalapi mirigy felelős a hormonokkal történő jelzésért, hogy szabályozza más szervek tevékenységét. Minden agyalapi mirigy hormonnak más a feladata:

• Adrenokortikotrop hormon (ACTH): Szabályozza a fehérje (fehérje) anyagcserét, a cukor, valamint a só és víz egyensúlyát.
• Növekedési hormon (GH): A fő hormon, amely szabályozza az anyagcserét és a növekedést.
• Luteinképző hormon (LH) és tüszőstimuláló hormon (FSH): A két fő hormon, amely részt vesz az ösztrogének és a tesztoszteron szekréciójának szabályozásában .
• Melanocyta-stimuláló hormon (MSH): Az MSH ​​szabályozza a melanin termelését, a bőr pigmentációját.
• Prolaktin (PRL): hormon, amely serkenti a tejtermelést az emlőmirigyekben.
• Pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH): A TSH serkenti a pajzsmirigy hormont, amely szabályozza a növekedési és fejlődési anyagcserét. A pajzsmirigyhormon szinte minden szervre hatással van a szervezetben.
• Vasopresszin vagy antidiuretikus hormon (ADH): Ez a hormon fokozza a vízvisszatartást a vesékben.

Az agyalapi mirigy daganat (adenoma) tünetei

Az agyalapi mirigy adenoma a negyedik leggyakoribb daganat az agyban (intrakraniális), az astrocytoma, a meningioma és a schwannoma után. A legtöbb agyalapi mirigy daganat jóindulatú és lassan növekvő. Még a rosszindulatú agyalapi mirigy daganatok is ritkán terjednek át a test más részeire.

A 10 mm-nél kisebb méretű agyalapi mirigydaganatokat „microadenomáknak” nevezik, úgy tűnik, hogy fokozzák a hormontermelést, ami abnormális változásokat okoz a szervezetben. A „microadenomákat” gyakran korábban észlelik, különösen az agyalapi mirigy adenomák körülbelül 50%-át diagnosztizálják, amikor 5 mm-nél kisebbek. 

A 10 mm-nél nagyobb daganatokat „macroadenomáknak” vagy nem szekréciós daganatoknak nevezik. Ezeket a daganatokat gyakran fedezik fel, amikor összenyomják az agyat és a környező idegstruktúrákat, és tüneteket okoznak. A leggyakoribb a látóideg összenyomása (2. ideg), amely fokozatosan csökkenti a látás képességét.

Ezenkívül az agyalapi mirigy daganatainak tünetei a szervezet endokrin rendellenességeiből erednek, mint például:

• Növekedési hormon (GH) szekréciós zavar: Akromegáliát vagy giantizmust okoz. 
• Pajzsmirigy alulműködés hormontermelési zavara. 
• A hormonális egyensúlyhiány befolyásolhatja a termékenységet, a menstruációt, a hő- vagy hidegtűrést stb.

Ha az alábbi tünetek közül 3-nál több jelentkezik, azonnal forduljon kezelőorvosához, hogy kivizsgáljon és tanácsot adjon az agyalapi mirigydaganattal kapcsolatban. A korai diagnózis és kezelés csökkenti a betegség súlyosbodásának kockázatát, és elősegíti a gyors felépülést.

• Szemhéj lelógása, homályos látás, kettős látás.
• Homlok fejfájás.
• Hányinger és hányás.
• A szaglás elvesztése.
• Vágyzavar.
• Depresszió.
• Csontritkulás.
• Irányíthatatlan súlygyarapodás.
• Irányíthatatlan fogyás.
• Könnyen zúzódásos bőr.
• Athritis.
• Carpalis alagút szindróma.
• Menstruációs zavarok.
• Korai menopauza.
• Izomgyengeség.
• Spontán szoptatás terhesség vagy szoptatás nélkül.

Az agyalapi mirigy daganatainak tünetei

Az agyalapi mirigy adenoma (adenoma) betegek diagnosztizálása

Ha a tünetek megjelennek, és fennáll az agyalapi mirigy daganatának gyanúja, az orvos a következő vizsgálatok elvégzését rendeli el a betegnek:

• Szemvizsgálat a látás ellenőrzésére. 
• Végezzen teszteket, amelyek mérik a hormonszintet a vérben és a vizeletben. 
• A diagnózis legpontosabb képalkotó módja az agy mágneses rezonancia képalkotása (MRI), kontraszttal és anélkül.

Az agyalapi mirigy daganatok hatékony kezelése

A beteg állapotától és a betegség súlyosságától függően az orvos megfelelő kezelési módszereket alkalmaz. Az agyalapi mirigy daganatainak korai beavatkozása segít a daganat és szövődményei kezelésében és ellenőrzésében a legjobb módon. 

Az agyalapi mirigy daganatainak 3 kezelése létezik:

• Gyógyszerek a daganat csökkentésére vagy megszüntetésére.
• Tumoreltávolító műtét.
• Nagy dózisú röntgen- vagy protonsugárterápia a daganatsejtek elpusztítására.

Belgyógyászati ​​kezelés

Az orvosi terápia a prolaktinoma kezelésének első vonala. A betegek körülbelül 80%-a dopamin agonista terápia után visszatér a normál prolaktinszinthez. 

A leggyakrabban használt gyógyszer a Bromocriptin (Parlodel) vagy a Cabergoline. 

Bromokriptin (Parlodel): A kezelés után a daganat a legtöbb betegben összezsugorodik. A Bromocriptinnek azonban vannak mellékhatásai, ezért általában az adag fokozatos emelésére írják fel.

Cabergoline : A gyógyszert olyan betegeknél alkalmazzák, akik nem reagálnak a bromokriptinre. A gyógyszernek kevesebb mellékhatása van, mint a bromokriptinnek. 

Kisméretű daganatos mikroadenómákban szenvedő betegeknél általában először 6 hónapig javasolt a dopamin agonisták alkalmazása. Ha a daganat nem reagál a gyógyszeres kezelésre, akkor megfontolandó a műtét.

A GH-t szekretáló daganatok orvosilag a szomatosztatinhoz hasonló gyógyszerekkel kezelhetők, ami egy hormon, amely gátolja a GH szekréciót.

Sebészeti beavatkozás a daganat eltávolítására

Transzfenoidális bemetszés: Közelítse meg a daganatot a koponyafenék felől, az orron keresztül, kettőt pedig a felső íny bemetszésen keresztül. Elsősorban ezt a műtéti helyet részesítik előnyben, mert ez a legkevésbé invazív a szervezetre, kevesebb szövődményt hordoz, és a beteg gyorsabban felépül. A betegek a műtétet követő 2-4 napos követés után hazaengedhetők.

Transzkraniális bemetszés: Általában nagy daganatokra alkalmazzák, amikor az orvos úgy ítéli meg, hogy nem biztonságos a sphenoid sinuszon keresztül operálni.

Laparoszkópos műtét: A laparoszkópia egy új technika, amely csökkenti a szervezet minimális károsodásának lehetőségét. A sebész egy kis endoszkóp segítségével az orrhídon keresztül eljut a daganat helyére a sphenoid sinusban, és nagyon kis méretű speciális eszközökkel távolítja el a daganatot. A műtét utáni kellemetlenség általában minimális és enyhe. Ez a módszer azonban csak olyan esetekben alkalmazható, amelyek jól reagálnak az endoszkópos technikákra.

Hipofízis daganat műtét

Radioterápia

A sugárterápia nagy energiájú sugárzást használ a rákos sejtek, a kóros agyalapi mirigysejtek elpusztítására és a daganatok csökkentésére. Sugárterápia akkor jöhet szóba, ha a daganat műtéttel vagy gyógyszeres kezeléssel nem kezelhető hatékonyan.

• A szabványos külső sugaras sugárterápia nem szelektív röntgensugárforrást használ, és a sugár útjának összes sejtjét kivetíti. Az agyalapi mirigy körüli agy más részei károsodhatnak a sugárzás útján.
• A protonsugárzás egy olyan típusú sugárzást használ, amely egy speciális protonsugár, amely az agyalapi mirigyre fókuszál. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a szomszédos szövetek kevésbé károsodnak.
• A sztereotaktikus sugársebészet (például a Gamma Knife vagy a Cyberknife) a hagyományos külső sugárterápiát kombinálja a 3-D lokalizációval, hogy a sugárzást a daganatra fókuszálja sok különböző irányból, csökkentve a sugárzás mennyiségét.környező agyszövet.