Mivel a lovak nagyon szociális lények, elég sokat beszélgetnek egymással. Természetesen a lovas kommunikációs mód semmiben sem hasonlít Mr. Edhez. A lovaknak megvan a saját, kizárólagos nyelve, és a hagyományos főnevek és igék nem részei a képnek.
Az emberek elsősorban a verbális nyelvet használják gondolatok és érzelmek kifejezésére egymásnak. A lovak ugyanezt teszik a fajukon belül, csak többnyire a testüket használják arra, hogy átadják a pontjaikat. A különféle attitűdök, szándékok és érzelmek kifejezésének ez a világos módja a lófélék családjának minden tagja körében egyetemes.
Ahhoz, hogy valóban megértsd a lovakat, feltétlenül ismerned kell a lovak testbeszédét. Ha megpróbálunk boldogulni e nélkülözhetetlen készség nélkül, az olyan, mint egy idegen országban az anyanyelv megértése nélkül üzletelni. Egyszerűen nem tudod megtenni.
A ló arckifejezése
Az egyik legnyilvánvalóbb módja annak, hogy a lovak beszéljenek egymással – és az emberekkel – az arckifejezések használata. A lovak legalább négy különböző üzenetet küldenek az arcuk használatával. Minden üzenetnek sajátos megjelenése van.
- Félek, és mindjárt elsüllyedek. A pánik határán lévő lovak gyakran figyelmeztetnek ezzel a kifejezéssel, mielőtt felszállnak (bár előfordulhat, hogy pillanatok alatt cselekednek). A fülek a félelem forrása felé mutatnak. A fej magasra van emelve, és a szem fehérje látható. Néha valóban láthatja, hogy a nyak izmai megfeszülnek.
- Éber vagyok, és kíváncsi vagyok, mi lesz ezután. Ez az üdvözlő kifejezés azt jelzi, hogy a ló elégedett és kíváncsi a környezetére. A fülek előre vannak hegyezve; a szemek a csoda tárgyára fókuszálnak. A fejet közepes magasságban tartják.
Menj el, különben! Ez a kifejezés közvetlenül megelőzi a harapást vagy rúgást. A ló általában más lovakra irányítja az agressziót, de esetenként a rosszindulatú lovak ezt az agressziót az emberekre irányítják. A fülek a fejhez simulva fekszenek, az orrlyukak hosszúkás formát vesznek fel, a száj nyitott fogakkal. (Ne tévessze össze a lapított füleket olyan fülekkel, amelyek egyszerűen hátra vannak döntve, hogy hallgassanak.)
- Nyugodt vagyok és biztonságban vagyok. A boldog, egészséges ló jele, ezt a kifejezést láthatod ápolás közben, miközben a lovad a legelőn szunyókál, vagy akár amikor együtt lovagolunk egy ismerős ösvényen. A fülek nyugodt állapotban vannak, általában hátrafelé mutatnak. A szem nyugodt tekintetű, a fej közepes magasságú.
Az egyes lovak ezeket a kifejezéseket finom variációkkal mutatják meg, így az adott ló egyéni megnyilvánulásainak megismerése segít még jobban megérteni őt.
A lovak ezt a négy alapvető arckifejezést használják a kommunikációhoz.
Hallgassa meg a lovak hangját
Bár a testbeszéd a lovak kommunikációjának elsődleges eszköze, a lovak egy sor hangot is használnak, hogy beszéljenek egymással. Ezek közül a legszembetűnőbb a szomszéd, a sikítás, a horkantás és a visítás. Minden hang egy adott célt szolgál egy falkahelyzetben, és a lovak gyakran használják a hangokat az emberekkel való kommunikációra is. Bár a tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy ezek a hangok szó szerint mit jelentenek, úgy tűnik, hogy mindegyik bizonyos körülmények között zajlik, és sejtést ad a szándékáról.
- Szomszéd: A szomszéd vagy nyüszítés az a hangos hívás, amelyet a legtöbben a lóhoz társítanak. A hollywoodi westernekben mindig hangeffektusként hallja (általában helytelenül használják). Úgy tűnik, hogy a szomszédot leggyakrabban olyan lovak használják, amelyek elszakadtak a falkájuktól vagy egy nagyon közeli társuktól. A szomszédok sürgősnek érzik magukat, és úgy tűnik, azt mondják: „Hé, itt vagyok!”
- Nicker: A nicker halk, gyengéd kiáltás, amelyet általában akkor lehet hallani, amikor a szoros kötődésű lovak köszöntik egymást. A kancák a csikóikhoz, a csordatársak pedig egymáshoz. Azok a lovak, amelyek az emberi gondozóikhoz kötődnek, néha becézik őket. Etetéskor is hallható csikorgás, ahogy az ételt szállító személy közeledik.
- Horkantás: Az orrlyukakból történő gyors levegőfújás okozta horkantást leggyakrabban akkor lehet hallani, amikor a lovat valamilyen módon megriasztják. Ha egy ló ráakad valamire, ami megijeszti, megfordulhat, majd megpördül, és felhorkant a sértő tárgyra. A lovak néha véletlenszerűen horkantanak fel, amikor izgulnak.
- Squeal: Az egyik mulatságosabb lovas hangzás a visítás. A sikoly általában más lovak számára van fenntartva, és úgy tűnik, az ellenőrzött agresszió üzenete. A furcsa lovak gyakran felemelt fejjel és ívelt nyakkal közelednek egymáshoz. Egy rövid szájkosár-szimatolás után az egyik ló vinnyogva mutat dominanciát. A másik ló gyakran agresszív arckifejezéssel vagy viszonzó visítással reagál. A lovak szinte próbára teszik egymást, hogy ki hátrál meg először. Egy kanca, amely még nem áll készen a tenyésztésre, visítozhat, hogy megkérje az ingerült mént, hogy vonuljon vissza.
A sikítás egy másik fajtája a nagyon megijedt lovaktól származik. Ezek a félelmetes sikolyok magasabb hangúak és rövidebbek, mint határozottabb unokatestvéreik.