Még a legjobban képzett kutya is rosszul viselkedik néha. De ne ess abba a hibába, hogy kutyája cselekedeteit emberileg értelmezed. A bosszú és a megtorlás emberi jellemzők. Amit a kutyája részéről megtorlásként értelmezhet, az sokkal inkább ösztönös, vagy akár szorongás és frusztráció. Bár úgy tűnhet, a kutyája nem ördögi szándékkal tervezte, hogy visszakapjon.
A büntetés bizonyos időpontokban teljesen helyénvaló, de magának a büntetésnek is megfelelőnek kell lennie. Például a szeparációs szorongás sokféleképpen megnyilvánulhat. Az enyhén érintett kutyák gyakran olyan tárgyat keresnek, amely nagyon személyesen „te”. Egy cipő, egy alsónemű vagy egy kesztyű olyan közel van hozzád, amennyire a kutyád hozzá tud férkőzni, amikor elmentél, és távollétedet a kutya fejlett rágásművészetével lehet a legjobban elviselni.
Például hazajössz, és szétszedve találod kedvenc (és legdrágább!) cipődet, és feltételezed, hogy a kutyád tette ezt veled, mert dühös, amiért otthagytad. De te teljesen félreérted, miért tette azt, amit tett. Hiányzott neki az ura és a gazdája, és a tőle telhető legjobb módon olyan közel került hozzá, amennyire csak tudott. Amit te megtorlásnak hívsz, azt a kutyád odaadásnak.
Azt feltételezni, hogy a kutyája szándékosan tett valamit, hogy nehezteljen rád, ostoba ítéleti hiba a részedről. A viselkedés miatt dühbe gurulni egyszerre igazságtalan és veszélyes. Ez igazságtalan, mert a kutyák nem bosszúálló lények, és veszélyes, mert egyes fajták – például a rottweilerek – nem hajlandók elfogadni az ilyen bánásmódot. Óriási különbség van a büntetés és a visszaélés között.
Ha dühvel válaszol, amikor kutyája szorongásból cselekszik, akkor csak súlyosbítja a problémát. Ha a szabályszegésért büntetés jár, mindig emlékeznie kell három szabályra:
Egy felelős állattartónak képesnek kell lennie arra, hogy ezen az alapon folyamatosan és bármilyen körülmények között kommunikáljon kedvencével!