A rosszindulatú pleurális folyadékgyülemet a pleurális térben szaporodó rákos sejtek okozzák. Ha időben észlelik, a betegség kezelhető. Éppen ellenkezőleg, a késői felismerés veszélyes és életveszélyes szövődményeket hagy maga után.
A pleurális folyadékgyülem különböző okok miatt fordulhat elő. A rosszindulatú pleurális folyadékgyülem egyik oka a rosszindulatú daganat. Amikor a rákos sejtek növekednek a mellhártya üregében, a mellhártya megsérül és kifolyik. A rosszindulatú pleurális folyadékgyülem nem jelenti azt, hogy nincs gyógymód. Ha azonban nem kezelik, életveszélyes lehet.
Mi az a rosszindulatú pleurális folyadékgyülem?
A tüdő és a mellkasfal között van egy virtuális üreg, amely 2 réteg mellhártyából áll, amelyet pleurális térnek neveznek. Ez az üreg egy kis folyadékot tartalmaz, kb. 10-20 ml, ami segíti a mellhártyák könnyű átcsúszását egymáson a légzési folyamat során. Ez a fiziológiás folyadék mennyisége minden ember pleurális terében. Amikor ez a folyadék abnormálisan megnövekszik, pleurális folyadékgyülem lép fel.
A pleurális folyadékgyülemnek számos oka van, mint például szívelégtelenség , veseelégtelenség, pajzsmirigy alulműködés, bakteriális fertőzés, parazita fertőzés, tuberkulózis stb. A rosszindulatú pleurális folyadékgyülem azonban általában akkor fordul elő, amikor rákos sejtek jelennek meg a pleurális térben. Károsítják a mellhártyát és rosszindulatú pleurális effúziót okoznak.
A rosszindulatú pleurális effúziót általában rák okozza
Sok esetben a betegnél rosszindulatú pleurális folyadékgyülem van, mert a rák átterjedt a mediastinum nyirokcsomóira. Ennek eredményeként a nyirokelvezetés elakad, és pleurális folyadékgyülem lép fel. Ilyenkor rosszindulatú rákos sejtek ritkán vannak jelen a pleurális folyadékban, így a pleurális biopszia nem tudja kimutatni.
Tüdőrákban , mellrákban, petefészekrákban, gyomorrákban, limfómában... mindig fennáll a rosszindulatú pleurális folyadékgyülem kockázata . Klinikai diagnózis és mellkasröntgen, pleurális folyadékvizsgálat, mellkasi CT-vizsgálat stb. segítségével az orvosok kimutatják a rosszindulatú pleurális folyadékgyülemet. Ez a veszélyes betegség kezelés mellett is sokszor kiújulhat és a beteg életét is veszélyeztetheti.
Miben különbözik a rosszindulatú pleurális folyadékgyülem a szokásostól?
Miben különbözik a rosszindulatú pleurális folyadékgyülem a normál pleurális folyadéktól? A gyakori pleurális folyadékgyülemek általában kisebb valószínűséggel jelentkeznek, vagy orvosi beavatkozással könnyen kezelhetők. Ezzel szemben a rosszindulatú esetek súlyos, maradandó károsodást okozhatnak a tüdőben. A betegségnek magas a kiújulási aránya, magas a szövődmények kockázata és súlyos a progressziója.
A rosszindulatú pleurális folyadékgyülem nagyobb valószínűséggel kiújul, és veszélyesebb, mint a normál pleurális folyadékgyülem
A mediastinalis nyirokcsomók metasztatikus daganata miatt kialakuló rosszindulatú pleurális folyadékgyülem esetén a pontos ok kimutatása nehéz. Mivel a pleurális biopsziás tesztek negatív eredményt adnak. Ez rossz diagnózishoz és kezeléshez vezet, meghosszabbítja az időt, és a rák további áttétképződését okozza.
A rosszindulatú pleurális folyadékgyülem tünetei
A rosszindulatú pleurális folyadékgyülem általában középkorú embereknél fordul elő (a 40-50 évesek magas aránya). Ezekben az esetekben a pleurális folyadék általában hosszú ideig fennmarad, és az ismételt aspiráció ellenére gyorsan regenerálódik. A rosszindulatú pleurális folyadékgyülemben szenvedő betegeknek gyakran jellegzetes tünetei vannak, mint például:
A rosszindulatú pleurális folyadékgyülemben szenvedő betegek kimerültek és gyorsan fogyhatnak
Rosszindulatú pleurális folyadékgyülem kezelése
A rosszindulatú pleurális folyadékgyülemben szenvedő betegeknél a folyadék eltávolítása nagyon nehéz. Az orvosok elsősorban a tüneteket kezelik. Az egyes betegeknél megjelenő tünetektől függően, a rákos sejtektől függően, az orvos megfelelő kezelési rendet dolgoz ki. Általában a leggyakoribb tüneti kezelés a thoracentesis, ha a pleurális folyadékgyülem légzési elégtelenséget okoz, és az elsődleges daganat nem kezelhető. A kiürítési folyamat után az orvosok több olyan anyagot alkalmazhatnak, amelyek pleurális összenövést okoznak, hogy minimalizálják a kiújulás kockázatát.
Ha a betegnél egy hét után kb. 1000 ml folyadék visszaesik, az lassú kiújulásnak minősül. Az orvos leüríti a pleurális folyadékot, ha a betegnek légzési nehézségei vannak. Ha a betegnél kevesebb, mint 1 hét alatt 1000 ml pleurális folyadék relapszus jelentkezik, az gyors kiújulásnak minősül. Az orvos mellhártya-hasi drenázst helyez el, mellhártya összenövést okoz, mellhártya disszekciót vagy kemoterápiát, sugárkezelést az elsődleges tömegre.
Azokban az esetekben, amikor a betegnek nincsenek tünetei, mert a pleurális folyadék nem sok, az orvosok kezelik az elsődleges daganatot, és a pleurális folyadék eltűnik.
Az aktív egészségügyi ellátás és monitorozás segít a rosszindulatú pleurális folyadékgyülem korai felismerésében
A rosszindulatú pleurális folyadékgyülemben szenvedő betegeket azonnal diagnosztizálni és kezelni kell. A kezelési folyamat eredményes lebonyolítása érdekében a beteget tudományos étrenddel és pihenéssel kell ellátni. A kezelést követő gyógyulási folyamat során a betegeknek biztosítaniuk kell az egészséges lakókörnyezetet, csökkenteni kell a stresszt.
A pleurális folyadékgyülem minden esetben veszélyes és életveszélyes lehet. Ha azonban rosszindulatú pleurális folyadékgyülem van , a betegnek több kockázattal kell szembenéznie. Minél korábban észlelik és kezelik a betegséget, annál gyorsabban gyógyul a beteg. Ezért mindannyiunknak oda kell figyelnünk az immunitás javítására, az egészségi állapot ellenőrzésére és a rák rendszeres szűrésére. A rezisztenciát erősítő élelmiszerek helyes használata egyben az egészség proaktív védelmének intézkedése is.
A rózsaszín szem, más néven kötőhártya-gyulladás (a szem fehér részének gyulladása) egy vírus által okozott gyulladásos betegség. A betegség jóindulatú, 7-10 napon belül gyógyítható, tudományos odafigyeléssel nem befolyásolja a gyermek látását.
A monofóbia egy rögeszmés rendellenesség, az elszigeteltségtől és az elhagyatottságtól való túlzott félelem, miután a múltban egy vagy több veszteség történt.
A vesék az egyik olyan szerv, amely nagyon fontos szerepet játszik a szervezetben. E szerv működésének felméréséhez vér karbamid- és kreatininvizsgálatot kell végeznünk annak megállapítására, hogy a vér karbamid- és kreatininszintje a normál tartományon belül van-e.
A terhesség első 3 hónapjában rendkívül fontos a terhesség megőrzése, mert ebben az időszakban a magzat nem került beültetésre, nagyon könnyen előfordulhat, hogy elvetél, elvetél.
Sok gyermeknél gyakran viszket a végbélnyílás, sokat kapar, ami karcolásokat és fertőzéseket okoz. Tehát mi az oka, és hogyan kell kezelni ezt az állapotot?
A hagyma megfázás és influenza kezelésére szolgál. A nátha és influenza népi gyógymódja kissé furcsán hangzik, de ez egy egyszerű módja az influenza elleni küzdelemnek anélkül, hogy gyógyszert kellene szednie, amit sok országban alkalmaznak.
A kanyaró ritkább felnőtteknél, mint gyermekeknél. Ha azonban szubjektív, könnyen nagyon veszélyes szövődményeket hagyhat maga után.
Az időseknél a csípőtörések közé tartozik a trochanter és a combnyak törése. Ha többet szeretne megtudni ennek a csonttörésnek a veszélyéről, kérjük, olvassa el ennek a cikknek a tartalmát.
A fogszabályzós módszer erőt alkalmaz a készülékrendszerre, hogy a fogakat húzza harmonikus és kiegyensúlyozott helyzetbe az állkapocs ívén. Ezért a fogaknak elég erősnek kell lenniük ahhoz, hogy ellenálljanak a fogakra ható erőnek. Tehát kaphatnak fogszabályzót azok a fogak, amelyek elvitték a pépet? Milyen esetekben ne legyen fogszabályzó?
A víruslázban szenvedő betegek megfelelő ellátása elősegítheti a betegség hatékony kezelését, és megelőzheti a veszélyes szövődményeket, például tüdőgyulladást, görcsöket és mély kómát.
