A felelős kecsketulajdonosoknak, akik kecskét tenyésztenek, végül a kihajlást (fiatal hímet) időjárásra kell fordítaniuk – vagyis kasztrálniuk kell. Szerencsére a kasztrálás egyszerű eljárás, és meglepő módon nem olyan nehéz egy kecskénél. Kisebb fájdalomcsillapítóval a kasztrált kecske általában a beavatkozás után néhány órán belül visszanyeri régi önmagát. A kasztrálással kapcsolatban meg kell hoznia a fő döntéseket, hogy melyik dolcsit kasztrálja, és melyik módszert használja.
A kecsketulajdonosok körében széles körben elterjedt történetben egy nő egy Elmer nevű bak szomorú életét követi, akit egy család nem kasztrált. Gyerekkorában szeretik, de aztán felnő, és nem olyan aranyos. Eladják a következő, akaratlan tulajdonosnak, és így tovább, amíg egy kócos, büdös Elmert szinte semmiért el nem adnak az aukción, és egyedül kerül a mezőn, karóhoz kötve, és nem gondozzák megfelelően.
A történet szemlélteti az egyik okot, amiért kasztrálnia kell a dolcsit, hacsak nem tudja, hogy húsért árulják: túlnőnek cukiságukon, és nemkívánatossá válnak házi kedvencként. Egyéb okok, amelyek miatt érdemes kasztrálni a bakokat:
-
Csak egy dolcsira van szüksége ahhoz, hogy sok fajtát tenyésztsen: A csordája akkor van a legjobb formában, ha a legjobbak közül csak a legjobbakat engedi tenyésztőnek. Túl sok ember (főleg újonc) tart olyan dolcsit, amely nem a legjobb minőségű szülőktől származik.
-
A bakoknak külön lakótérre van szükségük a gyerekek biztonsága érdekében: Ez lehetővé teszi a tenyésztés irányítását is.
-
A bakokat nehéz lehet kezelni: nehezebb őket kezelni, és nagyobb valószínűséggel válnak agresszívvé, különösen a szaporodási időszakban.
-
A bakok szó szerint büdösek: szaporodási időszakban vizelnek magukra, és illatmirigyeik vannak, amelyek sok ember számára kellemetlen aromát bocsátanak ki.
Másrészt, bár az időjárás nagyra nőhet, ők a legédesebb kecskék, nem büdösek, nagyszerű háziállatokat és teherhordókat készítenek, és nem mennek bele a hőségbe, és nem csapnak össze, mint az anyák vagy a bakok.
Az ideális időpont a kecske kasztrálására 8-12 hetes kora. Ha tudja, hogy húsra fogják használni, már egy hetes korában is kasztrálhatja. A túl korai kasztrálás hajlamosíthatja a kecskét a húgykövek kialakulására, mivel megakadályozhatja a húgycső (a húgyhólyagból a testen kívülre vezető átjárás) teljes méretére való kifejlődését.
A túl késői kasztrálás nem szándékos tenyésztéshez vezethet – a már két hónapos korú kihajlások is tenyésztnek. Egy nagyobb állatot is nehezebb visszatartani, és a késői kasztrálás több kellemetlenséget vagy egészségügyi problémákat okozhat a kecskének.
Hacsak a kihajlásodnak nincs jövője táplálékként vagy falka apaként, jelöld be a naptáradba a születése utáni nyolc hétre, és mindenképpen végezd el a kasztrálást.